admin

4. rész – 6 hónapos kortól 9 hónapos korig
A megismerés és a felismerés öröme

Látás, hallás

• Gyermekünk 9 hónapos korára leeső játéknak, tárgynak utána néz.
• Mélységet észlel.
• Szemével megtanulja letapogatni, megfigyelni az apró részleteket.
• Már távolra is élesen lát, távolban lévő dolgokat is észrevesz, megfigyel.
• Megkülönbözteti az ismerős személyek hangját, egyértelműen azt a személyt keresi, akinek a hangját hallja.
• Nevének hallatán felfigyel.
• Ismételget szótagokat (pl. ba-ba-ba, ma-ma-ma, te-te-te)

Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a baba kb. másfél méter távolságból már nem néz ránk, vagy nem jár be nagyobb teret, bár lehetősége lenne rá, vagy pedig nem érdeklődik a tőle távolabb elhelyezett érdekes tárgyak iránt, akkor javasolt szemészeti vizsgálatra vinni.

Ha arra leszünk figyelmesek, hogy hat hónapos kora után bármikor a baba kevesebb hangot ad, vagy ha hosszabb ideig csak a nagyon hangos játékokkal szeret játszani, valamint mindig hangosan jelez, kiabál, akkor egy hallásvizsgálatot érdemes elvégezni. Szintén jelzés értékű lehet, ha nem válik dallamossá a hangja, vagy a hangzói nem gyarapodnak. Ilyenkor gondoljunk a krónikus fülgyulladás lehetőségére is.

Kép: REB saját, pixabay

Kognitív képességek

• Kialakul a tárgyállandóság. Megkeresi az elrejtett tárgyat.
• A tárgyakat összefüggésbe hozza egymással úgy, hogy összeütögeti azokat.
• Kérésre átadja a tárgyat.
• Kukucs játéknál lehúzza a fejére borított kendőt.
• A játékot eldobálva várja, hogy visszakapja.
• Egyszerű mozdulatokat utánoz (dobol, integet, tapsol…)

Jelzésértékű lehet, ha azt vesszük észre, hogy az elejtett játékoknak nem néz utána, nem próbálja meg visszaszerezni azokat, akkor ez annak a jele is lehet, hogy a tárgyak a cselekvés során nem maradnak még meg a baba emlékezetében. Ha elejti, eltűnik, megszűnik létezni számára a tárgy.

Kép: REB saját, pixabay

Beszéd, kommunikáció

• Szülei, és gyakran látott családtagjai hangját felismeri, tekintetét magabiztosan rájuk szegezi.
• Megérti és felfigyel az anya, apa, nagyi (vagy ahogy azokat használják) szavakra, maga és testvérei nevére.
• A beszéd dallama és a mimika alapján képes megérteni a felnőtt szándékát, kérését stb.
• A gagyogás egyre inkább az anyanyelvre jellemző hangokat tartalmazza.
• A gagyogást nemcsak a beszédszervek gyakorlásaként, hanem a kommunikációban is használja.
• Megjelenik a belső érzések, kívánságok egyértelmű kimutatása gesztusokkal (pl. Vegyél fel! Mutatok valamit! Adok valamit! Kérek valamit!).

Amennyiben a baba gőgicsélése egyre monotonabb lesz, vagy a mennyisége erősen csökken, akkor szükséges fül-orr-gégész segítségét kérni, mivel ez hallássérülés jele lehet.

Szintén intő jel, ha hangadásait nem próbálja meg egy másik személy figyelemének felkeltésére, vagy jelzésre használni.

Szocializáció

• Idegenekkel kezd másként viselkedni, mint az ismerősökkel (pl. tartózkodó, visszahúzódik, bizalmatlanul néz, sírva fakad).
• Élvezettel nézegeti a tükörképét (pl. a tükröt tapogatja, grimaszol, mosolyog, hangot ad, de még nem ismeri fel saját magát).
• Elköszönéskor „pápát” int – eleinte csak utánzásképp, később már magától.

Vannak olyan kisgyermekek, akik kevesebb, vannak, akik több társas helyzetet kívánnak, igényelnek, mint kortársaik. Azonban, ha erre a kicsi egyáltalán nem nyitott, vagy egyenesen elkerüli ezeket a kezdeményezéseket, akkor segítségre van szüksége, és érdemes az ennek hátterében húzódó okokat megkeresni. Lehetséges, hogy nem érti ezeket az összefüggéseket, vagy nem érti és éli meg ennek örömteliségét.

Kép: REB saját, pixabay

Nagymozgás

• Négykézlábra áll és így hintázik előre-hátra.
• Önállóan kúszik vagy mászik.
• Mozgékony, nagyon élvezi a helyváltoztatást.
• Fel tud ülni, és ülésben is biztonságosan játszik, jó az egyensúlya ebben a helyzetben.
• Öltözködésnél segít, kezét, lábát dugja a ruha nyílásaiba.

Finommanipuláció

• Célirányosan, pontosan nyúl a tárgyakért, két kezével egyformán ügyes.
• Két tárgyat is felvesz egyszerre, és azokat össze tudja ütögetni, felszínét letapogatja, ujjait lyukakba, résekbe bedugja.
• Két-három ujjal csippenteni próbál.
• Cumisüvegét ivás közben megtartja.

Forduljunk szakemberhez, ha gyermekünk nem kúszik, vagy ha kúszása aszimmetrikus. Ha még nem képes magát négykézláb helyzetben megtartani, és onnan ülő helyzetbe hozni, valamint ülve, két kezét egyforma ügyesen használni.

3. rész – a 4. hónaptól féléves korig, a világ felfedezésének kezdete

Nagymozgás, finommotorika

A csecsemőkori primitív reflexek erre a korra folyamatosan leépülnek, és a helyében megjelennek az akaratlagos mozgást szabályozó támaszkodó- és felegyenesedési reakciók. A fej- és törzskontroll erőteljes fejlődését tapasztalhatjuk. A kisgyermek kezdetben alkaron, majd tenyéren támaszkodva fekszik a hasán. Fejét minden irányban jól forgatja. Megtanul hátról hasra, majd visszafelé is átfordulni. Szívesen kezd játszani az oldalán fekve is. Két kezénél fogva, saját erejéből háton fekvésből ülésbe húzza magát, rövid ideig akár képes is ezt a helyzetet megtartani.

De ne ültessük gyermekünket támasz nélkül addig, amíg a saját erejéből nem képes a felülésre. Ez általában 7-8 hónapos kor körül következik be.

Kezeit középen összefogja, figyeli, szájához viszi. Egyre ügyesebben ragadja meg, tartja, majd 6 hónapos korára teszi át a tárgyakat egyik kezéből a másikba.

Féléves korára kezd kialakulni a csippentő fogás, apróbb tárgyakat is képes felszedegetni, akár a szájába is tenni. Figyeljünk arra, hogy erre ne legyen lehetősége a babának.

Kép: REB saját, pixabay

Látás, hallás

Ügyesen követi a mozgó tárgyakat. Tekintetét az egyikről a másikra váltja. A látás és a kézzel, szájjal való letapogatás válik a megismerő tevékenységben hangsúlyossá. Színlátása, éleslátása tökéletesedik. Az egyre távolabbi tárgyakat, mozgást is észreveszi, megfigyeli.

Ügyeljünk rá, hogy a család által nézett képernyők, tévék, ne kerüljenek a látóterébe!

A csecsemők féléves korukra képessé válnak a családtagjaik és ismerős hangok zajok megkülönböztetésére. Egyre inkább mozdulataival, helyzetváltoztató mozgásaival is próbálkozik a hang forrását, irányát megtalálni.

Beszéljünk, énekeljünk sokat a babának, ezzel is elősegítve a hangkészlet és a szókincs fejlődését.

Kép: REB saját, pixabay

Kognitív funkciók

A sok mozgásos: játékokkal, családtagokkal kapcsolatos tapasztalatból lassan elkezd kialakulni a tárgyállandóság, azaz a tudás, hogy a dolgok akkor is léteznek, ha kikerülnek a látóterünkből. Sokat fejlődik ebben az időszakban az ok-okozati összefüggések felismerése. Például, hogy melyik játékot mire érdemes használni, vagyis melyiket érdemes ütögetni, rázni esetleg rágcsálni.

Mivel a kisgyermekek ezeket a tapasztalatokat mozgásos mintázatból nyerik, fontos, hogy megfelelő helyet biztosítsunk számára a felfedező tevékenységéhez.

Emlékezete egyre fejlettebbé válik, felismeri, mosollyal jutalmazza családtagjait, de akár a többször hallott, számra ismerőssé vált mondókákat énekeket is.

Kép: REB saját, pixabay

Kommunikáció, szociális funkciók

Gőgicsélése egyre változatosabbá válik, fejlődik hangkészlete. És ez a gőgicsélés a szándékos kommunikáció részévé válik, vagyis már ezzel próbál kapcsolatot létesíteni családtagjaival. Szociális, azaz akaratlagos mosollyal jutalmazza a vele kommunikációt kezdeményező személyeket.

Fontossá válnak a szemtől szembeni játékok (kukucsjáték, csiklandozós, höcögtetők, ringatók…), amelyben a hatodik hónapra már a baba is aktív kezdeményezővé válik.

Keressünk fel gyermekünkkel szakembert:

• ha nem képes 2 tenyerére támaszkodva hason feküdni, alkarjára támaszkodva játékok után nyúlni,
• ha nem képes legalább az egyik oldala felé hasáról hátára és visszafordulni,
• Ha nem képes akaratlagosan játékokat megfogni, megtartani, szájához vinni, megfigyelni, és elengedni,
• ha gőgicsélésében nem tapasztalunk előremutató változást
• ha nehéz gyermekünket megvigasztalni, érdeklődését felkelteni, fenntartani.

Hamarosan érkezünk a 4. résszel, benne a fejlődésmenet következő állomásaival…

*Bölcsődéinkbe 20 hetes kortól várjuk a gyermekeket.

2. rész – az első három hónap, a csecsemők fejlődésének kezdeti szakasza

Az újszülöttek életét a feltétlen reflexek irányítják, ezek segítik az életben maradásban, a környezethez való alkalmazkodásban (pl.: szopó-, ölelő-, fogóreflex).

Mozgásra az úgynevezett tömegmozgás jellemző, végtagjait egyszerre és koordinálatlanul mozgatja. Karjai, lábai hajlított helyzetben vannak, tenyere, ujjai ökölben. Fejét még nem képes középen megtartani.

Éleslátása és színlátása még nem tökéletes. Nagyjából 20-30 cm-re lévő, kontrasztos tárgyakat képes a legjobban észlelni. Ez a szoptató édesanya arcának távolsága.

Hallása érzékeny. Védjük az erős zajoktól a kisbabát.

Fogjunk gyanút és jelezzük a védőnőnek gyerekorvosnak:

• ha gyermekünk izomtónusát nagyon feszesnek találja, esetleg gyakran hátrafeszíti magát akár fekve, akár ölbe véve
• ha izomtónusát pettyhüdtnek találja (váll- csípőizületben mozgatásnál nem érez ellenállást, csípője szétesik – békatartás, kezei nincsenek ökölben)
• ha tartásában, kapálózásában aszimmetriát lát
• ha hirtelen zaj hatására nem tapasztalnak összerezdülést, hirtelen fényhatásra pislogást, szemhunyást
• ha 1 hónapos korára pár másodpercre nem képes a fejét elemelni a talajtól hason fekve
• ha hanyatt fekve nem képes átfordítani a fejét egyik oldalról a másikra, és ez kézzel segítve is nehezen kivitelezhető
• ha szoptatási, nyelési nehézséget tapasztal gyermekénél.

Kép: REB saját illusztrációja, portré: pixabay

A csecsemő 3 hónapos korára éberebb, figyelmesebb lesz.

Megjelenik a szociális mosoly. Sírása differenciáltabbá válik, azaz a szülők már felismerik, mikor, miért sír. Megjelennek az első hangocskák, megkezdődik a gügyögés korszaka.

Hason fekve alkarjára támaszkodva akár hosszú perceken át képes fejét, mellkasát megemelni, megtartani. Hanyatt fekve mozgásai koordináltabbá válnak. Nyúl a tárgyak után kezébe adott kisebb játékot megtartja, szemével figyeli.

Fejét könnyedén átfordítja egyik oldalról a másikra, és ilyenkor mind vízszintes, mind függőleges irányban is képes előtte mozgó dolgot a szemével követni. Megtanulja a gyakran hallott családtagok hangját megkülönböztetni az idegenekétől.

Mindenképpen jelezzük a gyermekorvosnak, védőnőnek esetleg forduljunk fejlesztő szakemberhez:

• ha a csecsemő tartásában, mozgásában aszimmetriát, féloldaliságot tapasztalunk
• amennyiben hason fekve nem képes alkarjára támaszkodva fejét, felsőtestét megtartani, esetleg nagyon tiltakozik a hasra fektetés ellen
• ha tekintetével nem követi a mozgó személyeket, tárgyakat
• ha hangokra nem mutat reakciót
• amennyiben az újszülöttkorra jellemző szoros ököltartás nem lazul.

Kép: REB saját illusztrációja, a portré ai generált

Hamarosan érkezünk a 3. résszel, benne a fejlődésmenet következő állomásaival…

*Bölcsődéinkbe 20 hetes kortól várjuk a gyermekeket.