admin

7. rész – 15 hónapostól 18 hónapos korig

Az egészségesen, jól fejlődő gyermekek másfél éves korára a következő képességek, készségek, ismeretek birtokába jut (kisebb egyéni eltérések természetesen előfordulhatnak)

Nagymozgás

• Támaszkodás és kapaszkodás nélkül leguggol, és ebből a helyzetből fel is tud állni.
• Állásból kapaszkodás nélkül lehajolva felvesz tárgyakat a talajról.
• Álló pozícióból el tud dobni egy labdát.
• Járás közben tárgyat visz vagy húz.
• Hátrafelé és oldalazva is meg tud tenni néhány lépést.
• A lépcsőn kézen fogva közlekedik.
• Bútorról, lépcsőről önállóan lemászik.

Finommotorika

• A kisgyermek szívesen firkál, képes vonalat is húzni.
• Kisebb tárgyat pakol be különféle tartókba. (pl. dobozokba, táskákba, formabedobó, formaillesztő játékot kezd játszani…)
• Mutatóujját teljesen külön képes mozgatni a többi ujjától.
• Több elemből építkezik, egymásra rakja azokat. (pl. építőkockák, nagyméretű legó, Montessori tornyok, -poharak)

Kép: REB saját/pixabay

Látás

• A látása vezérli a felfedezést. Élvezni kezdi a könyvnézegetést, mesélést.
• Pontosan nyúl a kb. fél méterre lévő tárgyakért is.
• Jól észleli a mélységet, térbeli helyzeteket, de ehhez a 2 szem együttes használatára még szüksége van.
• Megkülönbözteti a formákat megkülönböztet (pl. kör, négyzet).

Hallás

• Gyermekünk felismeri a különböző irányból érkező (fentről, háta mögül is) hangok forrását.
• Egyszerű kéréseket ért (megmutat, végrehajt).
• Egyszerű dallamot dúdol (pl. zsipp-zsupp…).

Kép: REB saját/pixabay

Alkalmazkodás, gondolkodás

• Szeret „cipekedni” (pl. kavicsokkal, homokkal telerakott vagy vízzel megtöltött kisvödröt, porszívó csövét, kisseprőt, édesanyja kézitáskáját stb.).
• Utánozza a mindennapokban látott cselekvéseket egy-egy tárggyal, játékkal (pl. törölget, kalapál, porszívózik, kavargat).
• Képeskönyvben vagy újságban ismerős tárgyakra rámutat (pl. kérésre megmutatja a cicát, házat, macit anélkül, hogy a felnőtt segítene).

Kommunikációs és nyelvi képességek

• A kisgyermek adott helyzetben képes kitalálni, hogy a felnőtt mit szeretne közölni vele.
• Megérti, hogy minden tárgynak, jelenségnek neve van.
• A passzív (hallás után felismert) szókincse kétszázhoz közelít.
• Legalább ötvenszavas aktív szókincs a lányok esetében (a fiúk érése ennél lassabb).
• Téri összefüggéseket is megért már az elhangzó utasításokban (pl. Tedd a szék alá a macit!).
• A kimondott szóval egy teljes jelenséget ír le vagy egy egész mondatot jelöl (az „ajtó” szó nemcsak a tárgyat jelzi, hanem az ahhoz kapcsolódó egész gondolatot, pl. hogy becsukódott az ajtó, ki akar menni az ajtón, vagy áll valaki az ajtóban stb.).
• Néhány állandósult szókapcsolatot is kimond (pl. Add ide, Nem kell).

Szocializáció, énfejlődés

• Lassan csökken a szeparációs félelem (szorongás).
• Képes felnőttel való szerepcserére egyszerű játékokban (pl. kukucs, kérem- köszönöm).
• Utánozza a szülő egyszerű háztartási cselekvéseit (pl. lábosban fakanállal kavargat, törölget).
• Ragaszkodik hozzá, hogy bizonyos dolgokat önállóan tegyen meg.
• Felismeri saját testrészeit (legalább hármat), kérésre azonosítja magán a megnevezett testrészeket. (A nagyobb méretű tükörben, vagy diavetítő fényében végzett megfigyelések, játékok jól alakítják a testképet, testtudatot)

Önkiszolgálás

• Ebben a korban már egyre több gyermek jelzi, ha pisis, kakis.
• Darabos ételt rág.
• Kanalat kezd használni étkezéskor, de a javát még etetéssel kapja. Pohárból önállóan iszik.
• Egyszerűen levehető ruhadarabot le tud húzni magáról.
• Fürdetéskor segít, megmossa a pocakját, a fogkefét a fogaihoz illeszti és mozgatja.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Mindenképpen jelezzék a gyermekorvosnak, védőnőnek vagy fejlesztő szakembernek:

• ha gyermekük mozgásában (folyamatos járás, irányváltoztatás, leguggolás, felállás, előrehajlás, fel- és lelépés) bizonytalanságot, egyensúlyproblémát tapasztalnak.
• Szintén érdemes segítséget kérni, ha a könyveket, apróbb játékokat túl közelről szemléli gyermekük, vagy távolabbi dolgot, eseményt nem vesz észre, illetve, ha csak erőteljesebb hangra figyel fel.
• Ha gyermekük nehezen vonható be bármiféle utánzásos feladatba, játékba, esetleg bármiféle kölcsönösséget igénylő helyzetbe (pl. kukucs játék, labda-, autógurigatás egymásnak.). Ha játéka nagyon egysíkú. Ha magától mindig ugyanazt a játékot választja, és nem tapasztalják nála az új tárgyak, helyzetek iránti felfedezési, megismerési vágyat.
• Ha hangadásai, szókincse nem gyarapodna, esetleg már meglévő szavai eltűnnének, vagy ha gesztusait, hangját, szavait nem használná kommunikációs szándékkal (jelzésre, kérésre, élménymegosztásra).

6. rész – 12 hónapostól 15 hónapos korig
Megfigyelem, kipróbálom, megtanulom

Nagymozgás, finommotorika.

A kisgyermekek 15 hónapos korukra már egyedül járnak és egyre több lépést tesznek egyedül. Eleinte még terpesztett lábbal totyognak, a karjaikkal pedig egyensúlyoznak. Már ritkábban esnek el. Képesek lehajolva felvenni valamit, befordulni vagy hirtelen megállni. Lépcsőn még felfelé, lefelé másznak, de kapaszkodás nélkül feltérdelnek, felállnak, képesek bútorokra felmászni. Kis székre általában önállóan leülnek, önállóan, kapaszkodás nélkül guggolnak vagy ülnek le oldalra, illetve a két lábuk közé.

Dobják és gurítják a labdát. Próbálkoznak a könyvek lapozásával. Két kisebb tárgyat egy kézzel meg tudnak fogni. Szívesen játszanak olyan játékokkal, amelyeket maguk után tudnak húzni, vagy amelyeket tologathatnak.

A kezük is egyre ügyesebb, képesek forgatni a csuklójukat. Két-három kockából tornyot tudnak építeni, amit szívesen le is rombolnak. Kedvelik az egymásba illeszthető játékokat. Ceruzával, krétával rajzolnak, firkálgatnak. Megjelenik a mozgás öröme vezérelte lengőfirka.

Kép: REB saját, pixabay

Kognitív fejlődés

A tükörben felismerik magukat, nem próbálja megfogni a másik babát. Főbb testrészeit kérésre képesek megmutatni. Egyszerű (egytagú) utasításokat megértenek és teljesítenek.

Megsejtik, hogy a tárgyak állandó tulajdonságokkal rendelkeznek, vagyis vannak hasonló és azonos tárgyak. Megkülönböztetik a számukra érdekes és érdektelen, ismerős és ismeretlen dolgokat. Még csak néhány percig tudnak egyvalamire koncentrálni, aztán mennek is tovább valamilyen más tevékenységet választva.

Mindenük az utánzás. Ez abból adódik, hogy az idegrendszerében az úgynevezett tükörneuronok olyan aktívak, hogy nem is igazán tudnak másként viselkedni, mint az általunk mutatott minta. Vagyis szó szerint tükröznek minket. Ezért nagyon fontos a pozitív mintaadás!

Kép: REB saját, unsplash

Szocializáció, érzelmi élet

Egyre határozottabban fejezik ki a kívánságaikat. A 14-15 hónapos kor vége felé elkezdődhet a “nem-korszak”: a baba egyszer csak mindenre nemet mond. (De ezt nem szabad komolyan venni, nem biztos, hogy a valódi szándékát fejezi ki.) Előfordul, hogy kisebb-nagyobb dührohamot kap, ha valami nem az elképzelései szerint történik. Nincs félelemérzete, vakmerő, hiszen nincs még tapasztalata, nem tudja, mi az, ami veszélyes lehet számára.

Gyermekünk ez idő tájt már örömmel „segít” a háztartás körüli teendőkben. Az ölelést öleléssel viszonozza, és gyakran magától is megöleli a szüleit vagy a nagyszüleit. Puszit ad, ha kérünk tőle. Egyre jobban hozzászokik a különféle ismétlődő eseményekhez, szokásokhoz.

Kép: REB saját, pixabay

Önállóság

Önállóan próbálkoznak a kanalazással, pohárból ivással. Cipőjüket, zoknijukat, sapkájukat megtanulják lehúzni. Öltözködésnél, fürdésnél együttműködőek, segítenek.

Beszéd, kommunikáció

Kommunikációjának bázisát még a mutogatás, gesztusok, mimika adja. A babák aktív (vagyis használt) szókincse ilyenkor csupán néhány szó (5-10) és hangutánzók, de a passzív tudása ennek többszöröse. Előfordul, hogy szavait csak közvetlen környezete érti, mert gyakran csak az első szótagot ejti ki, vagy a saját maga által kreált, de tudatosan és következetesen használt szavakkal jelöl meg dolgokat, tevékenységeket.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ha azt tapasztaljuk, hogy:

• gyermekünk egyensúlya álló helyzetben bizonytalan,
• nem hoz összefüggésbe egymással összetartozó játékokat (pl: papír-ceruza, építőkockák, formabedobó, egymásba illeszthető játékok),
• nincsenek egyértelműen felismerhető, következetesen használt, értelemmel bíró hangjai, hangkapcsolatai, amelyeket kapcsolatteremtésre is használ,
• nem mutat érdeklődést az önálló étkezés, öltözködés iránt,
• nem, vagy nehezen lehet utánzásra rávenni,

akkor ezt ajánlott a védőnő, gyermekorvos felé jelezni, illetve fejlesztő szakember segítségét kérni.