3. rész – a 4. hónaptól féléves korig, a világ felfedezésének kezdete
Nagymozgás, finommotorika
A csecsemőkori primitív reflexek erre a korra folyamatosan leépülnek, és a helyében megjelennek az akaratlagos mozgást szabályozó támaszkodó- és felegyenesedési reakciók. A fej- és törzskontroll erőteljes fejlődését tapasztalhatjuk. A kisgyermek kezdetben alkaron, majd tenyéren támaszkodva fekszik a hasán. Fejét minden irányban jól forgatja. Megtanul hátról hasra, majd visszafelé is átfordulni. Szívesen kezd játszani az oldalán fekve is. Két kezénél fogva, saját erejéből háton fekvésből ülésbe húzza magát, rövid ideig akár képes is ezt a helyzetet megtartani.
De ne ültessük gyermekünket támasz nélkül addig, amíg a saját erejéből nem képes a felülésre. Ez általában 7-8 hónapos kor körül következik be.
Kezeit középen összefogja, figyeli, szájához viszi. Egyre ügyesebben ragadja meg, tartja, majd 6 hónapos korára teszi át a tárgyakat egyik kezéből a másikba.
Féléves korára kezd kialakulni a csippentő fogás, apróbb tárgyakat is képes felszedegetni, akár a szájába is tenni. Figyeljünk arra, hogy erre ne legyen lehetősége a babának.
Kép: REB saját, pixabay
Látás, hallás
Ügyesen követi a mozgó tárgyakat. Tekintetét az egyikről a másikra váltja. A látás és a kézzel, szájjal való letapogatás válik a megismerő tevékenységben hangsúlyossá. Színlátása, éleslátása tökéletesedik. Az egyre távolabbi tárgyakat, mozgást is észreveszi, megfigyeli.
Ügyeljünk rá, hogy a család által nézett képernyők, tévék, ne kerüljenek a látóterébe!
A csecsemők féléves korukra képessé válnak a családtagjaik és ismerős hangok zajok megkülönböztetésére. Egyre inkább mozdulataival, helyzetváltoztató mozgásaival is próbálkozik a hang forrását, irányát megtalálni.
Beszéljünk, énekeljünk sokat a babának, ezzel is elősegítve a hangkészlet és a szókincs fejlődését.
Kép: REB saját, pixabay
Kognitív funkciók
A sok mozgásos: játékokkal, családtagokkal kapcsolatos tapasztalatból lassan elkezd kialakulni a tárgyállandóság, azaz a tudás, hogy a dolgok akkor is léteznek, ha kikerülnek a látóterünkből. Sokat fejlődik ebben az időszakban az ok-okozati összefüggések felismerése. Például, hogy melyik játékot mire érdemes használni, vagyis melyiket érdemes ütögetni, rázni esetleg rágcsálni.
Mivel a kisgyermekek ezeket a tapasztalatokat mozgásos mintázatból nyerik, fontos, hogy megfelelő helyet biztosítsunk számára a felfedező tevékenységéhez.
Emlékezete egyre fejlettebbé válik, felismeri, mosollyal jutalmazza családtagjait, de akár a többször hallott, számra ismerőssé vált mondókákat énekeket is.
Kép: REB saját, pixabay
Kommunikáció, szociális funkciók
Gőgicsélése egyre változatosabbá válik, fejlődik hangkészlete. És ez a gőgicsélés a szándékos kommunikáció részévé válik, vagyis már ezzel próbál kapcsolatot létesíteni családtagjaival. Szociális, azaz akaratlagos mosollyal jutalmazza a vele kommunikációt kezdeményező személyeket.
Fontossá válnak a szemtől szembeni játékok (kukucsjáték, csiklandozós, höcögtetők, ringatók…), amelyben a hatodik hónapra már a baba is aktív kezdeményezővé válik.
Keressünk fel gyermekünkkel szakembert:
- ha nem képes 2 tenyerére támaszkodva hason feküdni, alkarjára támaszkodva játékok után nyúlni,
- ha nem képes legalább az egyik oldala felé hasáról hátára és visszafordulni,
- Ha nem képes akaratlagosan játékokat megfogni, megtartani, szájához vinni, megfigyelni, és elengedni,
- ha gőgicsélésében nem tapasztalunk előremutató változást
- ha nehéz gyermekünket megvigasztalni, érdeklődését felkelteni, fenntartani.
Hamarosan érkezünk a 4. résszel, benne a fejlődésmenet következő állomásaival…
*Bölcsődéinkbe 20 hetes kortól várjuk a gyermekeket.
