Fejlődésben a legnagyobbak 7. rész – minden amit a bölcsis korosztályról* tudni érdemes

7. rész – 15 hónapostól 18 hónapos korig

Az egészségesen, jól fejlődő gyermekek másfél éves korára a következő képességek, készségek, ismeretek birtokába jut (kisebb egyéni eltérések természetesen előfordulhatnak)

Nagymozgás

• Támaszkodás és kapaszkodás nélkül leguggol, és ebből a helyzetből fel is tud állni.
• Állásból kapaszkodás nélkül lehajolva felvesz tárgyakat a talajról.
• Álló pozícióból el tud dobni egy labdát.
• Járás közben tárgyat visz vagy húz.
• Hátrafelé és oldalazva is meg tud tenni néhány lépést.
• A lépcsőn kézen fogva közlekedik.
• Bútorról, lépcsőről önállóan lemászik.

Finommotorika

• A kisgyermek szívesen firkál, képes vonalat is húzni.
• Kisebb tárgyat pakol be különféle tartókba. (pl. dobozokba, táskákba, formabedobó, formaillesztő játékot kezd játszani…)
• Mutatóujját teljesen külön képes mozgatni a többi ujjától.
• Több elemből építkezik, egymásra rakja azokat. (pl. építőkockák, nagyméretű legó, Montessori tornyok, -poharak)

Kép: REB saját/pixabay

Látás

• A látása vezérli a felfedezést. Élvezni kezdi a könyvnézegetést, mesélést.
• Pontosan nyúl a kb. fél méterre lévő tárgyakért is.
• Jól észleli a mélységet, térbeli helyzeteket, de ehhez a 2 szem együttes használatára még szüksége van.
• Megkülönbözteti a formákat megkülönböztet (pl. kör, négyzet).

Hallás

• Gyermekünk felismeri a különböző irányból érkező (fentről, háta mögül is) hangok forrását.
• Egyszerű kéréseket ért (megmutat, végrehajt).
• Egyszerű dallamot dúdol (pl. zsipp-zsupp…).

Kép: REB saját/pixabay

Alkalmazkodás, gondolkodás

• Szeret „cipekedni” (pl. kavicsokkal, homokkal telerakott vagy vízzel megtöltött kisvödröt, porszívó csövét, kisseprőt, édesanyja kézitáskáját stb.).
• Utánozza a mindennapokban látott cselekvéseket egy-egy tárggyal, játékkal (pl. törölget, kalapál, porszívózik, kavargat).
• Képeskönyvben vagy újságban ismerős tárgyakra rámutat (pl. kérésre megmutatja a cicát, házat, macit anélkül, hogy a felnőtt segítene).

Kommunikációs és nyelvi képességek

• A kisgyermek adott helyzetben képes kitalálni, hogy a felnőtt mit szeretne közölni vele.
• Megérti, hogy minden tárgynak, jelenségnek neve van.
• A passzív (hallás után felismert) szókincse kétszázhoz közelít.
• Legalább ötvenszavas aktív szókincs a lányok esetében (a fiúk érése ennél lassabb).
• Téri összefüggéseket is megért már az elhangzó utasításokban (pl. Tedd a szék alá a macit!).
• A kimondott szóval egy teljes jelenséget ír le vagy egy egész mondatot jelöl (az „ajtó” szó nemcsak a tárgyat jelzi, hanem az ahhoz kapcsolódó egész gondolatot, pl. hogy becsukódott az ajtó, ki akar menni az ajtón, vagy áll valaki az ajtóban stb.).
• Néhány állandósult szókapcsolatot is kimond (pl. Add ide, Nem kell).

Szocializáció, énfejlődés

• Lassan csökken a szeparációs félelem (szorongás).
• Képes felnőttel való szerepcserére egyszerű játékokban (pl. kukucs, kérem- köszönöm).
• Utánozza a szülő egyszerű háztartási cselekvéseit (pl. lábosban fakanállal kavargat, törölget).
• Ragaszkodik hozzá, hogy bizonyos dolgokat önállóan tegyen meg.
• Felismeri saját testrészeit (legalább hármat), kérésre azonosítja magán a megnevezett testrészeket. (A nagyobb méretű tükörben, vagy diavetítő fényében végzett megfigyelések, játékok jól alakítják a testképet, testtudatot)

Önkiszolgálás

• Ebben a korban már egyre több gyermek jelzi, ha pisis, kakis.
• Darabos ételt rág.
• Kanalat kezd használni étkezéskor, de a javát még etetéssel kapja. Pohárból önállóan iszik.
• Egyszerűen levehető ruhadarabot le tud húzni magáról.
• Fürdetéskor segít, megmossa a pocakját, a fogkefét a fogaihoz illeszti és mozgatja.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Mindenképpen jelezzék a gyermekorvosnak, védőnőnek vagy fejlesztő szakembernek:

• ha gyermekük mozgásában (folyamatos járás, irányváltoztatás, leguggolás, felállás, előrehajlás, fel- és lelépés) bizonytalanságot, egyensúlyproblémát tapasztalnak.
• Szintén érdemes segítséget kérni, ha a könyveket, apróbb játékokat túl közelről szemléli gyermekük, vagy távolabbi dolgot, eseményt nem vesz észre, illetve, ha csak erőteljesebb hangra figyel fel.
• Ha gyermekük nehezen vonható be bármiféle utánzásos feladatba, játékba, esetleg bármiféle kölcsönösséget igénylő helyzetbe (pl. kukucs játék, labda-, autógurigatás egymásnak.). Ha játéka nagyon egysíkú. Ha magától mindig ugyanazt a játékot választja, és nem tapasztalják nála az új tárgyak, helyzetek iránti felfedezési, megismerési vágyat.
• Ha hangadásai, szókincse nem gyarapodna, esetleg már meglévő szavai eltűnnének, vagy ha gesztusait, hangját, szavait nem használná kommunikációs szándékkal (jelzésre, kérésre, élménymegosztásra).