Elég jó szülő

8. rész – 18 hónapostól 24 hónapos korig

Nagymozgás, finommozgás

2 évesen gyermekünk egyensúlyát ügyesen megtartva képes labdát elrúgni, eldobni. A lépcsőn kapaszkodva mellélépéssel járni. Tud futni, azaz mozgásának van repülő fázisa, amikor egyik láb sem érinti a talajt. Képes egyhelyben ugrálni és/vagy leugrani pl. egy alacsony szegélyről, alsó lépcsőfokról.

Csavaró mozdulatot is utánoz, kupakot üvegről lecsavar. Szívesen firkál, néha vonalat is húz. Kitartó figyelemmel képes rúdra karikákat, nagyobb fagyöngyöket felfűzni. Magas tornyokat épít.

Kép: REB saját/unsplash

Gondolkodás

Egészséges, jól fejlődő gyermek 2 évesen tornyot épít háromnál több tárgyból, játékból, képes kockákat összetolva egymás mellé „vonatot” készíteni. A helyére tud illeszteni három formát (kör, négyzet, háromszög). Szívesen firkál homokba, porba, papírra – körkörösen vagy vonalakat húzogatva. Képes egyszerre két különféle játékkal játszani, a két tárgyat értelmesen kapcsolja össze (pl. a babáját játékautóba, babakocsiba ülteti, ágyba fekteti, játék járművel szállít valamit stb.). Hangjuk alapján megkülönböztet tárgyakat, ismerős személyeket. Felfedezését már a látása vezérli.

Kommunikációs és nyelvi képességek

Gyermekünk 2 évesen megérti az egyszerű szóbeli, illetve testbeszéddel megmutatott közléseket, kéréseket. Képes az általunk teremtett közös figyelmi helyzetekben bennmaradni akkor is, ha azok egy harmadik tárgyra vagy személyre irányulnak. Két részből álló utasításokat is megért és képes végrehajtani. Legalább 400 szót ismer, melyekből sokat használ is (100-200). De minimum 50 szavas szókincse van: ezekbe beletartoznak a hangutánzók, állathangok és minden, a gyermek által következetesen ugyanarra a dologra használt hangalak. Ezidőtájt jelennek meg a kétszavas, távirati stílusú mondatok.

Kép: REB saját/unsplash

Szocializáció, énfejlődés

A kisgyermekek ekkorra már felismerik a tükörben önmagukat. Elkezdik megnevezni saját cselekvéseit (pl. Tomi eszik.). Megjelennek náluk a másodlagos érzelmek, melyek szocializáció, társadalmi normák által fejlődnek ki. (pl. az öröm – elsődleges érzelem; az ebből kialakuló elégedettség, büszkeség, boldogság – másodlagos érzelem.) Felfigyelnek azokra az eseményekre, melyek a családban, gyerekközösségben uralkodó szokásokat, szabályokat megsértik. Egyre többször és biztosabban utánozzák a felnőttek cselekvéseit. Sőt, a korábban már utánzott cselekvések „mintha-játék” keretében is megjelennek.

Önkiszolgálás

Jól fejlődő gyermek 2 éves korára egyre gyakrabban és biztosabban jelzi, ha pisis, kakis. Képes lenyalni az ajkán maradt ételt. Egy kézzel is tudja tartani a poharat, amikor iszik. A kanalat megfordítás nélkül a szájához tudja vinni, önállóan, egyre tisztábban eszik. Felvesz egyszerű ruhadarabokat, karját be tudja dugni a ruha ujjába. Fürdéskor segít a szappanozásban és a törölközésben.

Kép: REB saját/unsplash

Mikor forduljunk szakemberhez?

Mindenképp jelezzük védőnő, gyerekorvos vagy fejlesztő szakember számára:

• Ha még nem fut, nem ugrál, gyakran elveszti az egyensúlyát, megbotlik. Tart a motorozástól, hintázástól, csúszdázástól.
• Ha nincs legalább 50 szavas aktív szókincse. Különösen intő jel, ha a gyermekünknek a már meglévő szókincse tűnik el.
• Ha a nevére, szólításra nem figyel fel, ha egyszerű kéréseket nem képes teljesíteni.
• Ha nem képes a saját maga választotta játékkal pár percig önállóan és elmélyülten játszani. Ha játéktevékenysége nem mutat túl a játékok pakolgatásán, fizikai tulajdonságaik felfedezésén.

Ebben az időszakban sajnos gyakoriak a felsőlégúti betegségek – különösen közösségbe járó gyermekek körében. Forduljunk gyermekorvoshoz, fül-orr-gégész szakorvoshoz, kérjünk hallásvizsgálatot, ha felmerül, hogy a vírusfertőzések következtében esetleg hallásvesztés alakult ki gyermekünknél.

7. rész – 15 hónapostól 18 hónapos korig

Az egészségesen, jól fejlődő gyermekek másfél éves korára a következő képességek, készségek, ismeretek birtokába jut (kisebb egyéni eltérések természetesen előfordulhatnak)

Nagymozgás

• Támaszkodás és kapaszkodás nélkül leguggol, és ebből a helyzetből fel is tud állni.
• Állásból kapaszkodás nélkül lehajolva felvesz tárgyakat a talajról.
• Álló pozícióból el tud dobni egy labdát.
• Járás közben tárgyat visz vagy húz.
• Hátrafelé és oldalazva is meg tud tenni néhány lépést.
• A lépcsőn kézen fogva közlekedik.
• Bútorról, lépcsőről önállóan lemászik.

Finommotorika

• A kisgyermek szívesen firkál, képes vonalat is húzni.
• Kisebb tárgyat pakol be különféle tartókba. (pl. dobozokba, táskákba, formabedobó, formaillesztő játékot kezd játszani…)
• Mutatóujját teljesen külön képes mozgatni a többi ujjától.
• Több elemből építkezik, egymásra rakja azokat. (pl. építőkockák, nagyméretű legó, Montessori tornyok, -poharak)

Kép: REB saját/pixabay

Látás

• A látása vezérli a felfedezést. Élvezni kezdi a könyvnézegetést, mesélést.
• Pontosan nyúl a kb. fél méterre lévő tárgyakért is.
• Jól észleli a mélységet, térbeli helyzeteket, de ehhez a 2 szem együttes használatára még szüksége van.
• Megkülönbözteti a formákat megkülönböztet (pl. kör, négyzet).

Hallás

• Gyermekünk felismeri a különböző irányból érkező (fentről, háta mögül is) hangok forrását.
• Egyszerű kéréseket ért (megmutat, végrehajt).
• Egyszerű dallamot dúdol (pl. zsipp-zsupp…).

Kép: REB saját/pixabay

Alkalmazkodás, gondolkodás

• Szeret „cipekedni” (pl. kavicsokkal, homokkal telerakott vagy vízzel megtöltött kisvödröt, porszívó csövét, kisseprőt, édesanyja kézitáskáját stb.).
• Utánozza a mindennapokban látott cselekvéseket egy-egy tárggyal, játékkal (pl. törölget, kalapál, porszívózik, kavargat).
• Képeskönyvben vagy újságban ismerős tárgyakra rámutat (pl. kérésre megmutatja a cicát, házat, macit anélkül, hogy a felnőtt segítene).

Kommunikációs és nyelvi képességek

• A kisgyermek adott helyzetben képes kitalálni, hogy a felnőtt mit szeretne közölni vele.
• Megérti, hogy minden tárgynak, jelenségnek neve van.
• A passzív (hallás után felismert) szókincse kétszázhoz közelít.
• Legalább ötvenszavas aktív szókincs a lányok esetében (a fiúk érése ennél lassabb).
• Téri összefüggéseket is megért már az elhangzó utasításokban (pl. Tedd a szék alá a macit!).
• A kimondott szóval egy teljes jelenséget ír le vagy egy egész mondatot jelöl (az „ajtó” szó nemcsak a tárgyat jelzi, hanem az ahhoz kapcsolódó egész gondolatot, pl. hogy becsukódott az ajtó, ki akar menni az ajtón, vagy áll valaki az ajtóban stb.).
• Néhány állandósult szókapcsolatot is kimond (pl. Add ide, Nem kell).

Szocializáció, énfejlődés

• Lassan csökken a szeparációs félelem (szorongás).
• Képes felnőttel való szerepcserére egyszerű játékokban (pl. kukucs, kérem- köszönöm).
• Utánozza a szülő egyszerű háztartási cselekvéseit (pl. lábosban fakanállal kavargat, törölget).
• Ragaszkodik hozzá, hogy bizonyos dolgokat önállóan tegyen meg.
• Felismeri saját testrészeit (legalább hármat), kérésre azonosítja magán a megnevezett testrészeket. (A nagyobb méretű tükörben, vagy diavetítő fényében végzett megfigyelések, játékok jól alakítják a testképet, testtudatot)

Önkiszolgálás

• Ebben a korban már egyre több gyermek jelzi, ha pisis, kakis.
• Darabos ételt rág.
• Kanalat kezd használni étkezéskor, de a javát még etetéssel kapja. Pohárból önállóan iszik.
• Egyszerűen levehető ruhadarabot le tud húzni magáról.
• Fürdetéskor segít, megmossa a pocakját, a fogkefét a fogaihoz illeszti és mozgatja.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Mindenképpen jelezzék a gyermekorvosnak, védőnőnek vagy fejlesztő szakembernek:

• ha gyermekük mozgásában (folyamatos járás, irányváltoztatás, leguggolás, felállás, előrehajlás, fel- és lelépés) bizonytalanságot, egyensúlyproblémát tapasztalnak.
• Szintén érdemes segítséget kérni, ha a könyveket, apróbb játékokat túl közelről szemléli gyermekük, vagy távolabbi dolgot, eseményt nem vesz észre, illetve, ha csak erőteljesebb hangra figyel fel.
• Ha gyermekük nehezen vonható be bármiféle utánzásos feladatba, játékba, esetleg bármiféle kölcsönösséget igénylő helyzetbe (pl. kukucs játék, labda-, autógurigatás egymásnak.). Ha játéka nagyon egysíkú. Ha magától mindig ugyanazt a játékot választja, és nem tapasztalják nála az új tárgyak, helyzetek iránti felfedezési, megismerési vágyat.
• Ha hangadásai, szókincse nem gyarapodna, esetleg már meglévő szavai eltűnnének, vagy ha gesztusait, hangját, szavait nem használná kommunikációs szándékkal (jelzésre, kérésre, élménymegosztásra).

6. rész – 12 hónapostól 15 hónapos korig
Megfigyelem, kipróbálom, megtanulom

Nagymozgás, finommotorika.

A kisgyermekek 15 hónapos korukra már egyedül járnak és egyre több lépést tesznek egyedül. Eleinte még terpesztett lábbal totyognak, a karjaikkal pedig egyensúlyoznak. Már ritkábban esnek el. Képesek lehajolva felvenni valamit, befordulni vagy hirtelen megállni. Lépcsőn még felfelé, lefelé másznak, de kapaszkodás nélkül feltérdelnek, felállnak, képesek bútorokra felmászni. Kis székre általában önállóan leülnek, önállóan, kapaszkodás nélkül guggolnak vagy ülnek le oldalra, illetve a két lábuk közé.

Dobják és gurítják a labdát. Próbálkoznak a könyvek lapozásával. Két kisebb tárgyat egy kézzel meg tudnak fogni. Szívesen játszanak olyan játékokkal, amelyeket maguk után tudnak húzni, vagy amelyeket tologathatnak.

A kezük is egyre ügyesebb, képesek forgatni a csuklójukat. Két-három kockából tornyot tudnak építeni, amit szívesen le is rombolnak. Kedvelik az egymásba illeszthető játékokat. Ceruzával, krétával rajzolnak, firkálgatnak. Megjelenik a mozgás öröme vezérelte lengőfirka.

Kép: REB saját, pixabay

Kognitív fejlődés

A tükörben felismerik magukat, nem próbálja megfogni a másik babát. Főbb testrészeit kérésre képesek megmutatni. Egyszerű (egytagú) utasításokat megértenek és teljesítenek.

Megsejtik, hogy a tárgyak állandó tulajdonságokkal rendelkeznek, vagyis vannak hasonló és azonos tárgyak. Megkülönböztetik a számukra érdekes és érdektelen, ismerős és ismeretlen dolgokat. Még csak néhány percig tudnak egyvalamire koncentrálni, aztán mennek is tovább valamilyen más tevékenységet választva.

Mindenük az utánzás. Ez abból adódik, hogy az idegrendszerében az úgynevezett tükörneuronok olyan aktívak, hogy nem is igazán tudnak másként viselkedni, mint az általunk mutatott minta. Vagyis szó szerint tükröznek minket. Ezért nagyon fontos a pozitív mintaadás!

Kép: REB saját, unsplash

Szocializáció, érzelmi élet

Egyre határozottabban fejezik ki a kívánságaikat. A 14-15 hónapos kor vége felé elkezdődhet a “nem-korszak”: a baba egyszer csak mindenre nemet mond. (De ezt nem szabad komolyan venni, nem biztos, hogy a valódi szándékát fejezi ki.) Előfordul, hogy kisebb-nagyobb dührohamot kap, ha valami nem az elképzelései szerint történik. Nincs félelemérzete, vakmerő, hiszen nincs még tapasztalata, nem tudja, mi az, ami veszélyes lehet számára.

Gyermekünk ez idő tájt már örömmel „segít” a háztartás körüli teendőkben. Az ölelést öleléssel viszonozza, és gyakran magától is megöleli a szüleit vagy a nagyszüleit. Puszit ad, ha kérünk tőle. Egyre jobban hozzászokik a különféle ismétlődő eseményekhez, szokásokhoz.

Kép: REB saját, pixabay

Önállóság

Önállóan próbálkoznak a kanalazással, pohárból ivással. Cipőjüket, zoknijukat, sapkájukat megtanulják lehúzni. Öltözködésnél, fürdésnél együttműködőek, segítenek.

Beszéd, kommunikáció

Kommunikációjának bázisát még a mutogatás, gesztusok, mimika adja. A babák aktív (vagyis használt) szókincse ilyenkor csupán néhány szó (5-10) és hangutánzók, de a passzív tudása ennek többszöröse. Előfordul, hogy szavait csak közvetlen környezete érti, mert gyakran csak az első szótagot ejti ki, vagy a saját maga által kreált, de tudatosan és következetesen használt szavakkal jelöl meg dolgokat, tevékenységeket.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ha azt tapasztaljuk, hogy:

• gyermekünk egyensúlya álló helyzetben bizonytalan,
• nem hoz összefüggésbe egymással összetartozó játékokat (pl: papír-ceruza, építőkockák, formabedobó, egymásba illeszthető játékok),
• nincsenek egyértelműen felismerhető, következetesen használt, értelemmel bíró hangjai, hangkapcsolatai, amelyeket kapcsolatteremtésre is használ,
• nem mutat érdeklődést az önálló étkezés, öltözködés iránt,
• nem, vagy nehezen lehet utánzásra rávenni,

akkor ezt ajánlott a védőnő, gyermekorvos felé jelezni, illetve fejlesztő szakember segítségét kérni.

5. rész – 9 hónapostól 12 hónapos korig

Kommunikálok, tehát kapok – aktív szókincsfejlődés kezdete

Látás, hallás

Az egészséges, jól fejlődő csecsemő látására jellemző, hogy:

• A távoli tárgyakat is jól látja.
• Észleli téri viszonyokat: távolság, mélység, magasság stb. Képeskönyvet szívesen nézeget.

Hallás:

• Ha a nevén szólítják, akkor odafordulva a kérdező szemébe néz.
• Dallamra, énekre, mondókára ringatózik, ritmikusan mozog.

Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermek a térben nem mer eléggé bátran mozogni, akadály esetén előbb odanyúl, mielőtt továbbmászna, túl közel emeli a tárgyakat, esetleg ráhajol a játékaira, esetleg gyakran nyalogatja is vizuális felfedezés helyett, mindenképpen jelezzük a védőnőnek.

Minden életkorban intő jel, ha a hangzók gyarapodása lelassul, ha a kicsi hangja elszíntelenedik, ha mindig hangosan kommunikál, vagy a hangadása csökken. Az is figyelemfelhívó jel lehet, ha a kicsi nem fordítja fejét a hangosan a szobába belépő személy felé.

Kép: REB saját, pixabay

Értelmi képességek

• Tárolóból játékokat (vagy más tárgyakat) kipakol.
• Egyszerű ok-okozati összefüggéseket átlát. (pl. elejtett, elrejtett tárgy, madzagnál fogva közelebb húzás stb.)
• Kör formát behelyez kör alakú nyílásba.
• Utánozza a látott mozdulatokat (pl. tapsi-tapsi, pá-pá).
• Kérésre ismerős tárgyra mutat.

Ha gyermekünk kérésünkre nem mutat rá ismerős tárgyakra, illetve rámutatással nem próbálja azokat a segítségünkkel megszerezni. Ha leejtett, illetve szeme elől eltűnő tárgyakat nem keresi, ha idegenfélelme még nem alakult ki, kérjük ki szakember tanácsát. Jelezzük orvosnak, szakembernek, ha nevén szólítva arra nem reagál, holott máskor apró neszekre is felfigyel.

Kép: REB saját, pixabay

Kommunikáció, szocializáció

Önállóság

• Apró falatokat hüvelyk- és mutatóujjával felcsippent és a szájába tesz.
• Megjelenik a harapás és a rágás. Az állkapocs tartása jól kontrollált, mozgása ritmikus.
• Iváskor a poharat döntve megtartja, az ital még mellécsuroghat. Folyamatosan több kortyot képes pohárból inni.
• Öltöztetésnél segít, amikor a kezét a ruha ujjába illesztik, igyekszik átdugni, fölemeli a lábát a cipő, zokni vagy a nadrágszár fölhúzásához.

Kép: REB saját, pixabay

Nagymozgás

• Öltözködésnél segít, kezét, lábát dugja a ruha nyílásaiba.
• Szimmetrikus végtagmozgással mászik.
• Könnyen változtatja testhelyzetét ülés és négykézláb állás között.
• Képes kapaszkodva felállni.
• Bútorok mentén kapaszkodva oldalazva ellépeget.
• Önállóan megáll.

Finommotorika

• Finoman, pontosan nyúl a tárgyakért.
• Apró tárgyakat is felvesz két ujjas csippentő fogással (kenyérfalat, kekszdarab, mazsola, madzag).
• Céltudatosan ejt és dob játékokat.Bepakol nagyobb edénybe kisebb tárgyat.
• Egymásra tesz játékokat.

Kérjük szakember tanácsát, ha gyermekünk egy éves korára még nem mászik szabályosan, illetve bútorokba kapaszkodva nem képes felállni, ha nem alakult ki hüvelyk-mutatóujjas csippentőfogás, ha nem képes mutatóujját a többitől különválasztva tárgyakra, képekre rámutatni.

4. rész – 6 hónapos kortól 9 hónapos korig
A megismerés és a felismerés öröme

Látás, hallás

• Gyermekünk 9 hónapos korára leeső játéknak, tárgynak utána néz.
• Mélységet észlel.
• Szemével megtanulja letapogatni, megfigyelni az apró részleteket.
• Már távolra is élesen lát, távolban lévő dolgokat is észrevesz, megfigyel.
• Megkülönbözteti az ismerős személyek hangját, egyértelműen azt a személyt keresi, akinek a hangját hallja.
• Nevének hallatán felfigyel.
• Ismételget szótagokat (pl. ba-ba-ba, ma-ma-ma, te-te-te)

Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a baba kb. másfél méter távolságból már nem néz ránk, vagy nem jár be nagyobb teret, bár lehetősége lenne rá, vagy pedig nem érdeklődik a tőle távolabb elhelyezett érdekes tárgyak iránt, akkor javasolt szemészeti vizsgálatra vinni.

Ha arra leszünk figyelmesek, hogy hat hónapos kora után bármikor a baba kevesebb hangot ad, vagy ha hosszabb ideig csak a nagyon hangos játékokkal szeret játszani, valamint mindig hangosan jelez, kiabál, akkor egy hallásvizsgálatot érdemes elvégezni. Szintén jelzés értékű lehet, ha nem válik dallamossá a hangja, vagy a hangzói nem gyarapodnak. Ilyenkor gondoljunk a krónikus fülgyulladás lehetőségére is.

Kép: REB saját, pixabay

Kognitív képességek

• Kialakul a tárgyállandóság. Megkeresi az elrejtett tárgyat.
• A tárgyakat összefüggésbe hozza egymással úgy, hogy összeütögeti azokat.
• Kérésre átadja a tárgyat.
• Kukucs játéknál lehúzza a fejére borított kendőt.
• A játékot eldobálva várja, hogy visszakapja.
• Egyszerű mozdulatokat utánoz (dobol, integet, tapsol…)

Jelzésértékű lehet, ha azt vesszük észre, hogy az elejtett játékoknak nem néz utána, nem próbálja meg visszaszerezni azokat, akkor ez annak a jele is lehet, hogy a tárgyak a cselekvés során nem maradnak még meg a baba emlékezetében. Ha elejti, eltűnik, megszűnik létezni számára a tárgy.

Kép: REB saját, pixabay

Beszéd, kommunikáció

• Szülei, és gyakran látott családtagjai hangját felismeri, tekintetét magabiztosan rájuk szegezi.
• Megérti és felfigyel az anya, apa, nagyi (vagy ahogy azokat használják) szavakra, maga és testvérei nevére.
• A beszéd dallama és a mimika alapján képes megérteni a felnőtt szándékát, kérését stb.
• A gagyogás egyre inkább az anyanyelvre jellemző hangokat tartalmazza.
• A gagyogást nemcsak a beszédszervek gyakorlásaként, hanem a kommunikációban is használja.
• Megjelenik a belső érzések, kívánságok egyértelmű kimutatása gesztusokkal (pl. Vegyél fel! Mutatok valamit! Adok valamit! Kérek valamit!).

Amennyiben a baba gőgicsélése egyre monotonabb lesz, vagy a mennyisége erősen csökken, akkor szükséges fül-orr-gégész segítségét kérni, mivel ez hallássérülés jele lehet.

Szintén intő jel, ha hangadásait nem próbálja meg egy másik személy figyelemének felkeltésére, vagy jelzésre használni.

Szocializáció

• Idegenekkel kezd másként viselkedni, mint az ismerősökkel (pl. tartózkodó, visszahúzódik, bizalmatlanul néz, sírva fakad).
• Élvezettel nézegeti a tükörképét (pl. a tükröt tapogatja, grimaszol, mosolyog, hangot ad, de még nem ismeri fel saját magát).
• Elköszönéskor „pápát” int – eleinte csak utánzásképp, később már magától.

Vannak olyan kisgyermekek, akik kevesebb, vannak, akik több társas helyzetet kívánnak, igényelnek, mint kortársaik. Azonban, ha erre a kicsi egyáltalán nem nyitott, vagy egyenesen elkerüli ezeket a kezdeményezéseket, akkor segítségre van szüksége, és érdemes az ennek hátterében húzódó okokat megkeresni. Lehetséges, hogy nem érti ezeket az összefüggéseket, vagy nem érti és éli meg ennek örömteliségét.

Kép: REB saját, pixabay

Nagymozgás

• Négykézlábra áll és így hintázik előre-hátra.
• Önállóan kúszik vagy mászik.
• Mozgékony, nagyon élvezi a helyváltoztatást.
• Fel tud ülni, és ülésben is biztonságosan játszik, jó az egyensúlya ebben a helyzetben.
• Öltözködésnél segít, kezét, lábát dugja a ruha nyílásaiba.

Finommanipuláció

• Célirányosan, pontosan nyúl a tárgyakért, két kezével egyformán ügyes.
• Két tárgyat is felvesz egyszerre, és azokat össze tudja ütögetni, felszínét letapogatja, ujjait lyukakba, résekbe bedugja.
• Két-három ujjal csippenteni próbál.
• Cumisüvegét ivás közben megtartja.

Forduljunk szakemberhez, ha gyermekünk nem kúszik, vagy ha kúszása aszimmetrikus. Ha még nem képes magát négykézláb helyzetben megtartani, és onnan ülő helyzetbe hozni, valamint ülve, két kezét egyforma ügyesen használni.

3. rész – a 4. hónaptól féléves korig, a világ felfedezésének kezdete

Nagymozgás, finommotorika

A csecsemőkori primitív reflexek erre a korra folyamatosan leépülnek, és a helyében megjelennek az akaratlagos mozgást szabályozó támaszkodó- és felegyenesedési reakciók. A fej- és törzskontroll erőteljes fejlődését tapasztalhatjuk. A kisgyermek kezdetben alkaron, majd tenyéren támaszkodva fekszik a hasán. Fejét minden irányban jól forgatja. Megtanul hátról hasra, majd visszafelé is átfordulni. Szívesen kezd játszani az oldalán fekve is. Két kezénél fogva, saját erejéből háton fekvésből ülésbe húzza magát, rövid ideig akár képes is ezt a helyzetet megtartani.

De ne ültessük gyermekünket támasz nélkül addig, amíg a saját erejéből nem képes a felülésre. Ez általában 7-8 hónapos kor körül következik be.

Kezeit középen összefogja, figyeli, szájához viszi. Egyre ügyesebben ragadja meg, tartja, majd 6 hónapos korára teszi át a tárgyakat egyik kezéből a másikba.

Féléves korára kezd kialakulni a csippentő fogás, apróbb tárgyakat is képes felszedegetni, akár a szájába is tenni. Figyeljünk arra, hogy erre ne legyen lehetősége a babának.

Kép: REB saját, pixabay

Látás, hallás

Ügyesen követi a mozgó tárgyakat. Tekintetét az egyikről a másikra váltja. A látás és a kézzel, szájjal való letapogatás válik a megismerő tevékenységben hangsúlyossá. Színlátása, éleslátása tökéletesedik. Az egyre távolabbi tárgyakat, mozgást is észreveszi, megfigyeli.

Ügyeljünk rá, hogy a család által nézett képernyők, tévék, ne kerüljenek a látóterébe!

A csecsemők féléves korukra képessé válnak a családtagjaik és ismerős hangok zajok megkülönböztetésére. Egyre inkább mozdulataival, helyzetváltoztató mozgásaival is próbálkozik a hang forrását, irányát megtalálni.

Beszéljünk, énekeljünk sokat a babának, ezzel is elősegítve a hangkészlet és a szókincs fejlődését.

Kép: REB saját, pixabay

Kognitív funkciók

A sok mozgásos: játékokkal, családtagokkal kapcsolatos tapasztalatból lassan elkezd kialakulni a tárgyállandóság, azaz a tudás, hogy a dolgok akkor is léteznek, ha kikerülnek a látóterünkből. Sokat fejlődik ebben az időszakban az ok-okozati összefüggések felismerése. Például, hogy melyik játékot mire érdemes használni, vagyis melyiket érdemes ütögetni, rázni esetleg rágcsálni.

Mivel a kisgyermekek ezeket a tapasztalatokat mozgásos mintázatból nyerik, fontos, hogy megfelelő helyet biztosítsunk számára a felfedező tevékenységéhez.

Emlékezete egyre fejlettebbé válik, felismeri, mosollyal jutalmazza családtagjait, de akár a többször hallott, számra ismerőssé vált mondókákat énekeket is.

Kép: REB saját, pixabay

Kommunikáció, szociális funkciók

Gőgicsélése egyre változatosabbá válik, fejlődik hangkészlete. És ez a gőgicsélés a szándékos kommunikáció részévé válik, vagyis már ezzel próbál kapcsolatot létesíteni családtagjaival. Szociális, azaz akaratlagos mosollyal jutalmazza a vele kommunikációt kezdeményező személyeket.

Fontossá válnak a szemtől szembeni játékok (kukucsjáték, csiklandozós, höcögtetők, ringatók…), amelyben a hatodik hónapra már a baba is aktív kezdeményezővé válik.

Keressünk fel gyermekünkkel szakembert:

• ha nem képes 2 tenyerére támaszkodva hason feküdni, alkarjára támaszkodva játékok után nyúlni,
• ha nem képes legalább az egyik oldala felé hasáról hátára és visszafordulni,
• Ha nem képes akaratlagosan játékokat megfogni, megtartani, szájához vinni, megfigyelni, és elengedni,
• ha gőgicsélésében nem tapasztalunk előremutató változást
• ha nehéz gyermekünket megvigasztalni, érdeklődését felkelteni, fenntartani.

Hamarosan érkezünk a 4. résszel, benne a fejlődésmenet következő állomásaival…

*Bölcsődéinkbe 20 hetes kortól várjuk a gyermekeket.

2. rész – az első három hónap, a csecsemők fejlődésének kezdeti szakasza

Az újszülöttek életét a feltétlen reflexek irányítják, ezek segítik az életben maradásban, a környezethez való alkalmazkodásban (pl.: szopó-, ölelő-, fogóreflex).

Mozgásra az úgynevezett tömegmozgás jellemző, végtagjait egyszerre és koordinálatlanul mozgatja. Karjai, lábai hajlított helyzetben vannak, tenyere, ujjai ökölben. Fejét még nem képes középen megtartani.

Éleslátása és színlátása még nem tökéletes. Nagyjából 20-30 cm-re lévő, kontrasztos tárgyakat képes a legjobban észlelni. Ez a szoptató édesanya arcának távolsága.

Hallása érzékeny. Védjük az erős zajoktól a kisbabát.

Fogjunk gyanút és jelezzük a védőnőnek gyerekorvosnak:

• ha gyermekünk izomtónusát nagyon feszesnek találja, esetleg gyakran hátrafeszíti magát akár fekve, akár ölbe véve
• ha izomtónusát pettyhüdtnek találja (váll- csípőizületben mozgatásnál nem érez ellenállást, csípője szétesik – békatartás, kezei nincsenek ökölben)
• ha tartásában, kapálózásában aszimmetriát lát
• ha hirtelen zaj hatására nem tapasztalnak összerezdülést, hirtelen fényhatásra pislogást, szemhunyást
• ha 1 hónapos korára pár másodpercre nem képes a fejét elemelni a talajtól hason fekve
• ha hanyatt fekve nem képes átfordítani a fejét egyik oldalról a másikra, és ez kézzel segítve is nehezen kivitelezhető
• ha szoptatási, nyelési nehézséget tapasztal gyermekénél.

Kép: REB saját illusztrációja, portré: pixabay

A csecsemő 3 hónapos korára éberebb, figyelmesebb lesz.

Megjelenik a szociális mosoly. Sírása differenciáltabbá válik, azaz a szülők már felismerik, mikor, miért sír. Megjelennek az első hangocskák, megkezdődik a gügyögés korszaka.

Hason fekve alkarjára támaszkodva akár hosszú perceken át képes fejét, mellkasát megemelni, megtartani. Hanyatt fekve mozgásai koordináltabbá válnak. Nyúl a tárgyak után kezébe adott kisebb játékot megtartja, szemével figyeli.

Fejét könnyedén átfordítja egyik oldalról a másikra, és ilyenkor mind vízszintes, mind függőleges irányban is képes előtte mozgó dolgot a szemével követni. Megtanulja a gyakran hallott családtagok hangját megkülönböztetni az idegenekétől.

Mindenképpen jelezzük a gyermekorvosnak, védőnőnek esetleg forduljunk fejlesztő szakemberhez:

• ha a csecsemő tartásában, mozgásában aszimmetriát, féloldaliságot tapasztalunk
• amennyiben hason fekve nem képes alkarjára támaszkodva fejét, felsőtestét megtartani, esetleg nagyon tiltakozik a hasra fektetés ellen
• ha tekintetével nem követi a mozgó személyeket, tárgyakat
• ha hangokra nem mutat reakciót
• amennyiben az újszülöttkorra jellemző szoros ököltartás nem lazul.

Kép: REB saját illusztrációja, a portré ai generált

Hamarosan érkezünk a 3. résszel, benne a fejlődésmenet következő állomásaival…

*Bölcsődéinkbe 20 hetes kortól várjuk a gyermekeket.

Minden amit a bölcsis korosztályról tudni érdemes

Elkövetkező cikksorozatomban segítséget és támpontokat szeretnék adni Önöknek arra vonatkozóan, melyek azok a fejlődési mérföldkövek, melyek azok az egyes korosztályhoz tartozó elvárt készségek, képességek, amelyeknek hiánya, vagy eltérő időben történő megjelenése figyelemfelhívó lehet számunkra, azaz egyes esetekben szorosabb nyomon követést vagy megsegítést igényelnek.

Minden gyermek fejlődése kis mértékben eltér egymástól, de alapvetően mindegyik ugyanazt a sémát követi, ugyanazok a szakaszok, ugyanabban a sorrendiségben jelennek meg, bár van némi mozgástér ebben a fejlődési folyamatban.

Egy korábbi cikkemben már kifejtettem Önöknek, mennyire fontosnak tartom, hogy szülőként minél korábban felfigyeljünk azokra a jelekre, amelyek arra utalhatnak, hogy gyermekük fejlődése az átlagostól eltérő módon alakul.

Minden életszakaszra vonatkozóan megvan a rá jellemző, elvárt fejlődési lépcsőfok, amit a gyermeknek illik elérnie, de minden életkornál egy adott időtartamban kell gondolkodnunk, amely időintervallum alatt elvárhatjuk tőle az adott új készség, képesség megjelenését.

Amennyiben ez nem következik be gyermeküknél, úgy azt mindenképpen jelezzék védőnőjük, gyermekorvosuk felé. Ha a problémát ők is tapasztalják, tanácsokkal fogják ellátni Önöket, azonban, ha azt szükségesnek látják, korai fejlesztéssel foglalkozó szakembere felé fogják Önöket irányítani.

Kép: pixabay

Ugyanakkor fontosnak tartom megjegyezni, hogy ha Önökben, mint szülőkben kételyek, kérdések fogalmazódnak meg gyermekük fejlődésével kapcsolatban, bármikor, orvosi, védőnői javaslat nélkül is bejelentkezhetnek a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálathoz, vagy bármely, a főváros területén működő korai fejlesztést folytató intézményébe.

Kérdéseikkel, problémáikkal hozzám is bátran fordulhatnak személyesen, telefonon vagy elektronikus levél formájában. 

Az elkövetkező időszakban megjelenő, folyamatosan bővülő cikksorozatom a következő képességterületek fejlődését kívánja bemutatni.

• nagy- és finommozgások fejlődése,
• kognitív képességek fejlődése,
• beszédfejlődés,
• szociális képessége fejlődések,
• játékfejlődés szakaszai –

mely területek, egymásra hatva, egymással szoros összefüggésben fejlődnek.

A kisgyermekek fejlődésmenetét bemutató sorozat első cikkében a mozgást, mint a fejlődés elsődleges, minden más készséget, képességet megalapozó, és egyben talán leglátványosabb területét szeretném majd górcső alá vonni.

Szeretettel várom Önöket intézményünk honlapján!

Farkas Kata
konduktor – gyógypedagógus

A dackorszak mind a gyermekek, mind a szülők számára nehézségekkel, frusztrációval teli időszak, amelynek kezelése komoly kihívást jelent.

Egy-egy dacos megnyilvánulás, hiszti esetén gyakorta megesik, hogy a gyerekek hirtelen, látszólag minden ok nélkül kirobbanó dühvel reagálnak, toporzékolva, bömbölve levetik magukat a földre, eldobálják a kezük ügyébe kerülő dolgokat, megjelenik a teljes kontrollvesztés állapota. Felnőttként pedig nem egyszer értetlenül állunk a dolog felett, hiszen az előbb még semmi baja nem volt a gyereknek.

Érezhetjük úgy, hogy tehetetlenek, frusztráltak, dühösek vagyunk, mintha a gyerek szándékosan nem működne együtt, ellenséges lenne. Ilyenkor mi is beszűkülünk, csak a saját szemszögünkből szemléljük az eseményeket, pedig ezekben a helyzetekben lenne a legnagyobb szükség a távolításra, nézőpontváltásra.

Segíthet, ha pár pillanatra kilépünk a helyzetből, például veszünk egy mély levegőt és lassan kifújjuk, így hagyva időt magunknak a csillapodásra, megnyugvásra. Ez lehetővé teszi, hogy jobban beleképzeljük magunkat a gyermek helyzetébe, és együttérzéssel, empátiával forduljunk felé, amellyel átsegíthetjük őt a nehéz pillanatokon.

Kép: pixabay

“Segíthet, ha pár pillanatra kilépünk a helyzetből.”

Néhány fontos információ, amellyel érdemes tisztában lennünk, ha a hisztikre gondolunk:

• A dackorszak (1-4 éves kor – a csúcspont általában 3 éves korban van) természetes fejlődési mérföldkő.
• Ebben az életkorban megjelenik a nagybetűs ÉN. A gyermek rájön, hogy saját akarata, vágyai és céljai vannak, melyek gyakran nem egyeznek a körülötte lévő személyekével.
• Még nem rendelkezik tapasztalati belátással, ezeket az információkat a környezete segítségével, lassan sajátítja el.
• Gondolkodása egocentrikus, vagyis olyannak látja a valóságot, amilyennek szeretné, nem olyannak, amilyen valójában.
• Értelmi és mozgásfejlődése felgyorsul, egyre ügyesebb és magabiztosabb. Vágyai azonban még jelentősen meghaladják képességeit, illetve lehetőségeit. Gyakran ütközik korlátokba, akadályokba, amelyek hamar feldühíthetik.
• Ilyenkor még nem a gyermek uralkodik az érzelmein, hanem azok rajta. Ennek hátterében az agy érésének folyamata áll. Az érzelmek agyunk úgynevezett limbikus rendszerében keletkeznek. Ez a terület erre az életkorra már teljesen kialakult. Azonban agyunk azon része, az úgynevezett frontális lebeny, amely lehetővé teszi, hogy indulatainkat képesek legyünk leszabályozni és kontrollálni még éveken, évtizedeken keresztül folyamatosan fejlődik.

“Az érzelmek természetesek, legyenek azok bármilyenek. A nehéz pillanatokban, a gyermeket segítve, nem csupán a gyermek, hanem a szülő is tanul, fejlődik.”

Ennek az életszakasznak kiemelt szerepe van az akarat, az önállósulás és elszakadás, valamint az érzelmi intelligencia fejlődésében. Az akaratnak eme korai megnyilvánulásai szükségesek ahhoz, hogy a gyermek egészséges önértékelésű, magabiztos felnőtté váljon, aki tisztában van az elképzeléseivel, céljaival, ki tud állni azokért és meg is tud értük küzdeni.

Ebből adódóan fontos, hogy hogyan reagálunk a dacos megnyilvánulásokra, hisztikre, mert ezzel indulat- és stresszkezelést, valamint társadalmi normákat is tanítunk a gyermeknek, mintát nyújtunk neki. Segítségünkkel, megtanul bánni a saját és mások érzelmeivel.

Sok esetben nehézséget jelenthet, hogy szülők generációi nőttek fel úgy, hogy nem beszéltek nyíltan az érzéseikről, érzelmeikről. Az olyan negatív érzelmeket, mint a düh, a harag, a szomorúság és a félelem a társadalmunk megbélyegezte, és a legtöbb esetben nemkívánatosnak tartja, mintha ezeket éreznünk sem lenne szabad. Így, amikor találkozunk velük, felnőttként is nehezen ismerjük fel, illetve kezeljük őket.

Az érzelmek természetesek, legyenek azok bármilyenek. A nehéz pillanatokban, a gyermeket segítve, nem csupán a gyermek, hanem a szülő is tanul, fejlődik.

Fontos figyelembe venni ezt a szempontot is, amikor a dackorszakra gondolunk.

“Ebből adódóan fontos, hogy hogyan reagálunk a dacos megnyilvánulásokra, hisztikre, mert ezzel indulat- és stresszkezelést, valamint társadalmi normákat is tanítunk a gyermeknek, mintát nyújtunk neki. “

Mi válthatja ki a dacreakciót, hisztit?

• Többek között:

• • Kezdődő betegség
  • Kialvatlanság, fáradtság
  • Éhség, szomjúság
  • Bujkáló fájdalom
  • Unalom
  • Váratlan, új szituációkkal való szembesülés (kistestvér születése, óvodakezdés, stb.)
  • Túlkorlátozás, sok tiltás, vagy éppen túl kevés
  • Magas követelmények (Fontos, hogy reális elvárásaink legyenek a gyermekkel szemben)

Mit tehetünk azért, hogy a dackorszak kezelhetőbb legyen?

Kép: pixabay

A legfontosabb, hogy minden dacos megnyilvánulás esetén öntsük szavakba, amit a gyermek érez. Pár rövid, tömör mondatban, nyugodt hangon jelezzük neki vissza, hogy milyen érzések kavarognak most benne, például „Mérges vagy, mert ledőlt a torony, amit építettél. Érthető, de dobálni akkor sem szabad.” Ezzel megmutatjuk, hogy figyelünk rá, hogy biztos támaszként ott vagyunk neki, hogy segítjük őt. Az érzéseit elfogadjuk, a viselkedését pedig közben szabályozzuk. Bátran beszéljünk a saját érzéseinkről is.

Ilyenkor felajánlhatjuk neki az ölelést, amely érzelmi biztonságot ad és segíthet a megnyugvásban, például „Segítsek megnyugodni?”, vagy „Ha egy kicsit megnyugodtál, gyere ide egy ölelésre!”

Ugyanakkor vannak gyerekek, akik ezekben a helyzetekben kifejezetten kerülik az érintést és a testi kontaktust. Mindannyian mások vagyunk! Az esetükben jó lehet, ha lehetőségük van az elvonulásra, például „Ha ennyire fel vagy dúlva, akkor segít, ha bemész a szobádba (nyugisarokba, stb.) és szusszansz egyet. Bekísérjelek?” (ez közös elvonulás is lehet). Továbbá bárki kiléphet a helyzetből egy rövid szünetre, például átmegyünk egy pillanatra egy másik szobába. Mérséklődhet a hiszti, ha nincs jelen közönség.

Bizonyos korlátok, szabályok szükségesek. Ezek alapja a megfelelő napi ritmus kialakítása és tartása, hiszen ebbe beletartozik, például az ébredés, a lefekvés, az étkezések és a tisztálkodások ideje. Ezekkel együtt már ott vannak az alapvető szabályok is, például „Minden étkezés előtt kezet mosunk.”, vagy „Este 8 óra körül lefekvés.”. Ezek következetes betartásával megteremtjük azt a stabil és biztonságos keretet a gyermek számára, amin belül szabadon tevékenykedhet, felfedezhet, játszhat. Természetesen ez a keret egyre tágul, ahogy a gyermek egyre nagyobb és ügyesebb lesz, önállóbbá válik.

Ugyanezt a biztonságot, stabilitást, kiszámíthatóságot nyújtjuk neki azzal is, ha mi magunk is határozottak vagyunk. A gyerekek folyamatosan próbálgatják a szárnyaikat és feszegetik a határokat, ha azonban egy adott dologgal kapcsolatban, mindig ugyanúgy reagálunk, például „Egy almalevet veszek neked a boltban.”, megtanulják, hogy kevésbé érdemes próbálkozni, hiszen mindig ugyanaz lesz a következménye.

Abban az esetben, ha mi is bizonytalanabbak, határozatlanabbak vagyunk, egyszer megengedünk valamit, másszor nem, a gyerek is összezavarodik. Nem érti, hogy lehet, a példánál maradva, hogy múltkor kapott almalevet meg csokit is, míg most csak almalé van, amikor csokit is akar. Ez frusztrálttá teszi, és csak jobban feldühíti. Ilyenkor a gyerekek még erőteljesebben tudnak reagálni, aminek a hatására a szülő még jobban elbizonytalanodik, és könnyebben beadja a derekát. Ezzel azonban egy ördögi kör indul el, mert a gyerek hamar megtanulja, hogy érdemes újra és újra próbálkoznia, hiszen a határok nem egyértelműek, illetve minél jobban, hangosabban, kitartóbban hisztizik, annál hamarabb eléri, amit akar.

Érdemes felvállalni a kezdeti, kisebb konfliktusokat, mert ennek hiányában a dackorszak tartóssá válhat, illetve egyre nagyobb és nagyobb erővel térhet vissza.

Ehhez kapcsolódóan még fontos megemlíteni, hogy a gyereknek is legyen lehetősége bizonyos helyzetekben dönteni, például „Egy dolgot veszek neked. Almalevet vagy csokit kérsz?”, „Egyedül vetkőzöl a fürdéshez, vagy segítsek?”. Érdemes számára kisebb dolgokban teret hagyni, mert fontosabb kérdésekben könnyebben fogadja a korlátozást, és a nehezebb időszakokban is mérsékeltebb a dacreakció.

Amennyire lehet, előzzük meg a hiányállapotokat (éhség, szomjúság, fáradtság), például mindig legyen nálunk kellő mennyiségű ennivaló, innivaló, ha hosszabb útra megyünk.

“Bizonyos korlátok, szabályok szükségesek.”

Hagyjunk elegendő időt a változásra, és lehetőleg kerüljük a kapkodást, például, ha önállóan szeretne felöltözni, de nekünk sietnünk kellene: akkor kezdjünk kicsit korábban készülődni, vagy már indulni kellene a játszótérről, de Ő még homokozik: ilyenkor mondhatjuk neki, hogy „Még megépítjük a tornyot, aztán összepakolunk.”

Legyen meg a napi feszültségcsapolás. Erre a legjobb a sok közös játék, valamint a meseolvasás, de kiváló segítség a humor (csak, ha nem gúnyos) és a kreativitás, játékosság is, például, ha a gyerek ebéd előtt sütit enne: “varázserővel” átnyújthatunk neki egy képzeletbeli sütit, amit jó étvággyal elfogyaszthatunk, vagy egy „mágikus trükkel” úgy tehetünk, mintha eltűnt volna és keresnénk, majd látványosan megtalálhatjuk.

Nyugodt körülmények között (dacos megnyilvánulás előtt vagy után) taníthatunk neki önmegnyugtató módszereket is, például nagy levegőt veszünk és kifújjuk, vagy ökölbe szorítjuk a kezünket, majd kiengedjük.

Lényeges, hogy minden helyzetben teljes jelenléttel kommunikáljunk, amely jelentősen növelheti a hatékonyságunkat:

1. Menjünk oda, és guggoljunk le hozzá.
2. Érintsük meg.
3. Vegyük fel a szemkontaktust.
4. Szólítsuk meg.
5. Csak akkor kezdjünk beszélni, ha valóban figyel. (Bővebben: Pethő, 2018)

“Hagyjunk elegendő időt a változásra…”

3 remek ötletet mutatunk, hogyan készíthetünk egy délután alatt játékokat újrahasznosított alapanyagokból. Számtalan módon variálhatók és már az elkészítésük is vidám családi program lehet. Szakértőnket Farkas Katalin konduktor, gyógypedagógust kérdeztük, a játékos időtöltésen túl, milyen területet fejleszthetnek ezek a játékok?

2 az 1-ben: csavarós és párosítós

A kisgyermekek szeretik utánozni a felnőtteket. Most bátran és bármeddig gyakorolhatják a kupak csavarását, ragacsos foltok nélkül.

Segíti a színek csoportosítását, egyeztetését. Ügyesíti az ujjak differenciált mozgását.

Hozzávalók:

• cipős doboz (kihajtható fedéllel)
• kartonpapír (üres kartondobozból)
• 10 db műanyag üdítős flakon nyaka
• sok-sok üdítős kupak (A nyak és a kupak azonos terméké legyen.)
• színes papír
• olló, ragasztó, éles szerszám a nyak levágásához

Vágjuk le az üdítős palackok nyakát és ragaszuk a doboz kihajthatós részére, 2 sorban. A színes papírból vágjunk köröket, és ragasszuk fel a kartonra. Érdemes 5-6 verziót készíteni, hogy lehessen választani.

Szakértőnk tippjei:

A feladatot nehezíthetjük apró, ugyanolyan alakú, de eltérő színű tárgyak válogatásával és a lyukakba dobálásával, ebben az esetben a finommanipulációt fejlesztjük. (pl. zizi válogatása)

Vagy nehezíthetjük úgy, hogy különböző alakú, apró színes játékokat dobálunk színek szerint válogatva a lyukakba. (pl. színes golyók, legókockák, egyéb játékok keveréke) Ilyenkor az elvonatkoztatást, mint gondolkodási műveletet gyakoroltatjuk gyermekünkkel, hiszen egy tárgy több tulajdonsága közül csak a színt vesszük figyelembe.

Most már játék a mosás

Csoportosítás és válogatás. Csak a fantázia szabhat határt!

A színek szerinti csoportosítást fejleszti. Segíti az elvonatkoztatást, azaz a kártyákon szereplő több szempontból különböző ruhadarabok közül csak a szín, mint tulajdonság alapján kell válogatni.

Hozzávalók:

• cipős doboz
• rajzolt, vagy újságból kivágott ruhadarabok (ha újságból vágjuk ki ragasszuk keményebb lapra, mert gyűrődik (a bölcsiben lelamináltuk)
• rajzolt vagy kinyomtatott mosógépre, amit 4 különböző színre színezünk
• ragasztó tapétavágó

Nincs más dolgunk, mint a cipős dobozunkra ragasszuk rá a 4 különböző színű mosógépünket, tapétavágóval vágjunk rá rést, itt fognak a mosógépünkbe kerülni a ruhák. Rajzoljunk különböző ruhadarabokat, és már indulhat is a „mosás”.

Szakértőnk tippjei:

A feladat nehezítése lehet:

• Ha forma alapján válogatunk. (pl. szoknyák, nadrágok… külön) Készíthetünk olyan mosógépet, ami csak egy bizonyos ruhatípust mos.
• Ha két szempontot veszünk egyszerre figyelembe ( keresd meg a kék szoknyát, a zöld zoknit…)
• Nagyobb gyerekekkel kiválogathatjuk a nyáron, télen viselt ruhadarabokat.

Bohóckodós

Lehet: dobni, fújni, egyensúlyozni a legkisebbeknek elég csak beilleszteni

Hozzávalók:

• 2 db lapos karton alj (pl. sörös gyűjtőkarton, vagy jegeskávés/ energiaitalos gyűjtő)
• rajzolt vagy kinyomtatott bohócfej
• pingpong labda (Ha nincs, helyette szuper lehet: dió, papírgalacsin, kislabda, stb.)
• ragasztó

Egyszerű dolgunk lesz, ragasszunk mindkét kartonunkra egy-egy sima fehér fénymásolólapot. Ha rövidebb a lap, előtte korrigálhatunk némi festékkel. Az egyik kartonunkra ragasszuk a bohócfejünket, a másik üresen marad. A bohóc orrát vágjuk ki, és már mehet is az ügyeskedés! Helyezzük a labdákat a bohócos kartonunkra, az üreset rakjuk alá, és indulhat a móka, juttassuk a bohóc orrán át a labdákat az alsó üres részbe.

Szakértőnk tippjei:

Nehezíthetjük a játékot ha a dobozba szívószálakból, tönkrement ceruzákból labirintuspályát ragasztunk, és egy kisebb golyót próbálunk a a doboz billentésével az egyik saroktól a másikig (vagy a lyukig) elterelni.

Kellemes időtöltést kívánunk az egész családnak!

A játékokat és az útmutatók többségét elkészítette: Ujvárosi Anikó dajka/Napraforgó Bölcsőde
A szöveget gondozgatta: Ujváry Andrea kisgyermeknevelő/Napraforgó Bölcsőde
Fotók: Napraforgó Bölcsőde/Alma csoport
Ötletek forrása: Pinterest