admin

8. rész – 18 hónapostól 24 hónapos korig

Nagymozgás, finommozgás

2 évesen gyermekünk egyensúlyát ügyesen megtartva képes labdát elrúgni, eldobni. A lépcsőn kapaszkodva mellélépéssel járni. Tud futni, azaz mozgásának van repülő fázisa, amikor egyik láb sem érinti a talajt. Képes egyhelyben ugrálni és/vagy leugrani pl. egy alacsony szegélyről, alsó lépcsőfokról.

Csavaró mozdulatot is utánoz, kupakot üvegről lecsavar. Szívesen firkál, néha vonalat is húz. Kitartó figyelemmel képes rúdra karikákat, nagyobb fagyöngyöket felfűzni. Magas tornyokat épít.

Kép: REB saját/unsplash

Gondolkodás

Egészséges, jól fejlődő gyermek 2 évesen tornyot épít háromnál több tárgyból, játékból, képes kockákat összetolva egymás mellé „vonatot” készíteni. A helyére tud illeszteni három formát (kör, négyzet, háromszög). Szívesen firkál homokba, porba, papírra – körkörösen vagy vonalakat húzogatva. Képes egyszerre két különféle játékkal játszani, a két tárgyat értelmesen kapcsolja össze (pl. a babáját játékautóba, babakocsiba ülteti, ágyba fekteti, játék járművel szállít valamit stb.). Hangjuk alapján megkülönböztet tárgyakat, ismerős személyeket. Felfedezését már a látása vezérli.

Kommunikációs és nyelvi képességek

Gyermekünk 2 évesen megérti az egyszerű szóbeli, illetve testbeszéddel megmutatott közléseket, kéréseket. Képes az általunk teremtett közös figyelmi helyzetekben bennmaradni akkor is, ha azok egy harmadik tárgyra vagy személyre irányulnak. Két részből álló utasításokat is megért és képes végrehajtani. Legalább 400 szót ismer, melyekből sokat használ is (100-200). De minimum 50 szavas szókincse van: ezekbe beletartoznak a hangutánzók, állathangok és minden, a gyermek által következetesen ugyanarra a dologra használt hangalak. Ezidőtájt jelennek meg a kétszavas, távirati stílusú mondatok.

Kép: REB saját/unsplash

Szocializáció, énfejlődés

A kisgyermekek ekkorra már felismerik a tükörben önmagukat. Elkezdik megnevezni saját cselekvéseit (pl. Tomi eszik.). Megjelennek náluk a másodlagos érzelmek, melyek szocializáció, társadalmi normák által fejlődnek ki. (pl. az öröm – elsődleges érzelem; az ebből kialakuló elégedettség, büszkeség, boldogság – másodlagos érzelem.) Felfigyelnek azokra az eseményekre, melyek a családban, gyerekközösségben uralkodó szokásokat, szabályokat megsértik. Egyre többször és biztosabban utánozzák a felnőttek cselekvéseit. Sőt, a korábban már utánzott cselekvések „mintha-játék” keretében is megjelennek.

Önkiszolgálás

Jól fejlődő gyermek 2 éves korára egyre gyakrabban és biztosabban jelzi, ha pisis, kakis. Képes lenyalni az ajkán maradt ételt. Egy kézzel is tudja tartani a poharat, amikor iszik. A kanalat megfordítás nélkül a szájához tudja vinni, önállóan, egyre tisztábban eszik. Felvesz egyszerű ruhadarabokat, karját be tudja dugni a ruha ujjába. Fürdéskor segít a szappanozásban és a törölközésben.

Kép: REB saját/unsplash

Mikor forduljunk szakemberhez?

Mindenképp jelezzük védőnő, gyerekorvos vagy fejlesztő szakember számára:

• Ha még nem fut, nem ugrál, gyakran elveszti az egyensúlyát, megbotlik. Tart a motorozástól, hintázástól, csúszdázástól.
• Ha nincs legalább 50 szavas aktív szókincse. Különösen intő jel, ha a gyermekünknek a már meglévő szókincse tűnik el.
• Ha a nevére, szólításra nem figyel fel, ha egyszerű kéréseket nem képes teljesíteni.
• Ha nem képes a saját maga választotta játékkal pár percig önállóan és elmélyülten játszani. Ha játéktevékenysége nem mutat túl a játékok pakolgatásán, fizikai tulajdonságaik felfedezésén.

Ebben az időszakban sajnos gyakoriak a felsőlégúti betegségek – különösen közösségbe járó gyermekek körében. Forduljunk gyermekorvoshoz, fül-orr-gégész szakorvoshoz, kérjünk hallásvizsgálatot, ha felmerül, hogy a vírusfertőzések következtében esetleg hallásvesztés alakult ki gyermekünknél.

7. rész – 15 hónapostól 18 hónapos korig

Az egészségesen, jól fejlődő gyermekek másfél éves korára a következő képességek, készségek, ismeretek birtokába jut (kisebb egyéni eltérések természetesen előfordulhatnak)

Nagymozgás

• Támaszkodás és kapaszkodás nélkül leguggol, és ebből a helyzetből fel is tud állni.
• Állásból kapaszkodás nélkül lehajolva felvesz tárgyakat a talajról.
• Álló pozícióból el tud dobni egy labdát.
• Járás közben tárgyat visz vagy húz.
• Hátrafelé és oldalazva is meg tud tenni néhány lépést.
• A lépcsőn kézen fogva közlekedik.
• Bútorról, lépcsőről önállóan lemászik.

Finommotorika

• A kisgyermek szívesen firkál, képes vonalat is húzni.
• Kisebb tárgyat pakol be különféle tartókba. (pl. dobozokba, táskákba, formabedobó, formaillesztő játékot kezd játszani…)
• Mutatóujját teljesen külön képes mozgatni a többi ujjától.
• Több elemből építkezik, egymásra rakja azokat. (pl. építőkockák, nagyméretű legó, Montessori tornyok, -poharak)

Kép: REB saját/pixabay

Látás

• A látása vezérli a felfedezést. Élvezni kezdi a könyvnézegetést, mesélést.
• Pontosan nyúl a kb. fél méterre lévő tárgyakért is.
• Jól észleli a mélységet, térbeli helyzeteket, de ehhez a 2 szem együttes használatára még szüksége van.
• Megkülönbözteti a formákat megkülönböztet (pl. kör, négyzet).

Hallás

• Gyermekünk felismeri a különböző irányból érkező (fentről, háta mögül is) hangok forrását.
• Egyszerű kéréseket ért (megmutat, végrehajt).
• Egyszerű dallamot dúdol (pl. zsipp-zsupp…).

Kép: REB saját/pixabay

Alkalmazkodás, gondolkodás

• Szeret „cipekedni” (pl. kavicsokkal, homokkal telerakott vagy vízzel megtöltött kisvödröt, porszívó csövét, kisseprőt, édesanyja kézitáskáját stb.).
• Utánozza a mindennapokban látott cselekvéseket egy-egy tárggyal, játékkal (pl. törölget, kalapál, porszívózik, kavargat).
• Képeskönyvben vagy újságban ismerős tárgyakra rámutat (pl. kérésre megmutatja a cicát, házat, macit anélkül, hogy a felnőtt segítene).

Kommunikációs és nyelvi képességek

• A kisgyermek adott helyzetben képes kitalálni, hogy a felnőtt mit szeretne közölni vele.
• Megérti, hogy minden tárgynak, jelenségnek neve van.
• A passzív (hallás után felismert) szókincse kétszázhoz közelít.
• Legalább ötvenszavas aktív szókincs a lányok esetében (a fiúk érése ennél lassabb).
• Téri összefüggéseket is megért már az elhangzó utasításokban (pl. Tedd a szék alá a macit!).
• A kimondott szóval egy teljes jelenséget ír le vagy egy egész mondatot jelöl (az „ajtó” szó nemcsak a tárgyat jelzi, hanem az ahhoz kapcsolódó egész gondolatot, pl. hogy becsukódott az ajtó, ki akar menni az ajtón, vagy áll valaki az ajtóban stb.).
• Néhány állandósult szókapcsolatot is kimond (pl. Add ide, Nem kell).

Szocializáció, énfejlődés

• Lassan csökken a szeparációs félelem (szorongás).
• Képes felnőttel való szerepcserére egyszerű játékokban (pl. kukucs, kérem- köszönöm).
• Utánozza a szülő egyszerű háztartási cselekvéseit (pl. lábosban fakanállal kavargat, törölget).
• Ragaszkodik hozzá, hogy bizonyos dolgokat önállóan tegyen meg.
• Felismeri saját testrészeit (legalább hármat), kérésre azonosítja magán a megnevezett testrészeket. (A nagyobb méretű tükörben, vagy diavetítő fényében végzett megfigyelések, játékok jól alakítják a testképet, testtudatot)

Önkiszolgálás

• Ebben a korban már egyre több gyermek jelzi, ha pisis, kakis.
• Darabos ételt rág.
• Kanalat kezd használni étkezéskor, de a javát még etetéssel kapja. Pohárból önállóan iszik.
• Egyszerűen levehető ruhadarabot le tud húzni magáról.
• Fürdetéskor segít, megmossa a pocakját, a fogkefét a fogaihoz illeszti és mozgatja.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Mindenképpen jelezzék a gyermekorvosnak, védőnőnek vagy fejlesztő szakembernek:

• ha gyermekük mozgásában (folyamatos járás, irányváltoztatás, leguggolás, felállás, előrehajlás, fel- és lelépés) bizonytalanságot, egyensúlyproblémát tapasztalnak.
• Szintén érdemes segítséget kérni, ha a könyveket, apróbb játékokat túl közelről szemléli gyermekük, vagy távolabbi dolgot, eseményt nem vesz észre, illetve, ha csak erőteljesebb hangra figyel fel.
• Ha gyermekük nehezen vonható be bármiféle utánzásos feladatba, játékba, esetleg bármiféle kölcsönösséget igénylő helyzetbe (pl. kukucs játék, labda-, autógurigatás egymásnak.). Ha játéka nagyon egysíkú. Ha magától mindig ugyanazt a játékot választja, és nem tapasztalják nála az új tárgyak, helyzetek iránti felfedezési, megismerési vágyat.
• Ha hangadásai, szókincse nem gyarapodna, esetleg már meglévő szavai eltűnnének, vagy ha gesztusait, hangját, szavait nem használná kommunikációs szándékkal (jelzésre, kérésre, élménymegosztásra).