admin

5. rész – 12 hónapostól 15 hónapos korig
Megfigyelem, kipróbálom, megtanulom

Nagymozgás, finommotorika.

A kisgyermekek 15 hónapos korukra már egyedül járnak és egyre több lépést tesznek egyedül. Eleinte még terpesztett lábbal totyognak, a karjaikkal pedig egyensúlyoznak. Már ritkábban esnek el. Képesek lehajolva felvenni valamit, befordulni vagy hirtelen megállni. Lépcsőn még felfelé, lefelé másznak, de kapaszkodás nélkül feltérdelnek, felállnak, képesek bútorokra felmászni. Kis székre általában önállóan leülnek, önállóan, kapaszkodás nélkül guggolnak vagy ülnek le oldalra, illetve a két lábuk közé.

Dobják és gurítják a labdát. Próbálkoznak a könyvek lapozásával. Két kisebb tárgyat egy kézzel meg tudnak fogni. Szívesen játszanak olyan játékokkal, amelyeket maguk után tudnak húzni, vagy amelyeket tologathatnak.

A kezük is egyre ügyesebb, képesek forgatni a csuklójukat. Két-három kockából tornyot tudnak építeni, amit szívesen le is rombolnak. Kedvelik az egymásba illeszthető játékokat. Ceruzával, krétával rajzolnak, firkálgatnak. Megjelenik a mozgás öröme vezérelte lengőfirka.

Kép: REB saját, pixabay

Kognitív fejlődés

A tükörben felismerik magukat, nem próbálja megfogni a másik babát. Főbb testrészeit kérésre képesek megmutatni. Egyszerű (egytagú) utasításokat megértenek és teljesítenek.

Megsejtik, hogy a tárgyak állandó tulajdonságokkal rendelkeznek, vagyis vannak hasonló és azonos tárgyak. Megkülönböztetik a számukra érdekes és érdektelen, ismerős és ismeretlen dolgokat. Még csak néhány percig tudnak egyvalamire koncentrálni, aztán mennek is tovább valamilyen más tevékenységet választva.

Mindenük az utánzás. Ez abból adódik, hogy az idegrendszerében az úgynevezett tükörneuronok olyan aktívak, hogy nem is igazán tudnak másként viselkedni, mint az általunk mutatott minta. Vagyis szó szerint tükröznek minket. Ezért nagyon fontos a pozitív mintaadás!

Kép: REB saját, unsplash

Szocializáció, érzelmi élet

Egyre határozottabban fejezik ki a kívánságaikat. A 14-15 hónapos kor vége felé elkezdődhet a “nem-korszak”: a baba egyszer csak mindenre nemet mond. (De ezt nem szabad komolyan venni, nem biztos, hogy a valódi szándékát fejezi ki.) Előfordul, hogy kisebb-nagyobb dührohamot kap, ha valami nem az elképzelései szerint történik. Nincs félelemérzete, vakmerő, hiszen nincs még tapasztalata, nem tudja, mi az, ami veszélyes lehet számára.

Gyermekünk ez idő tájt már örömmel „segít” a háztartás körüli teendőkben. Az ölelést öleléssel viszonozza, és gyakran magától is megöleli a szüleit vagy a nagyszüleit. Puszit ad, ha kérünk tőle. Egyre jobban hozzászokik a különféle ismétlődő eseményekhez, szokásokhoz.

Kép: REB saját, pixabay

Önállóság

Önállóan próbálkoznak a kanalazással, pohárból ivással. Cipőjüket, zoknijukat, sapkájukat megtanulják lehúzni. Öltözködésnél, fürdésnél együttműködőek, segítenek.

Beszéd, kommunikáció

Kommunikációjának bázisát még a mutogatás, gesztusok, mimika adja. A babák aktív (vagyis használt) szókincse ilyenkor csupán néhány szó (5-10) és hangutánzók, de a passzív tudása ennek többszöröse. Előfordul, hogy szavait csak közvetlen környezete érti, mert gyakran csak az első szótagot ejti ki, vagy a saját maga által kreált, de tudatosan és következetesen használt szavakkal jelöl meg dolgokat, tevékenységeket.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ha azt tapasztaljuk, hogy:

• gyermekünk egyensúlya álló helyzetben bizonytalan,
• nem hoz összefüggésbe egymással összetartozó játékokat (pl: papír-ceruza, építőkockák, formabedobó, egymásba illeszthető játékok),
• nincsenek egyértelműen felismerhető, következetesen használt, értelemmel bíró hangjai, hangkapcsolatai, amelyeket kapcsolatteremtésre is használ,
• nem mutat érdeklődést az önálló étkezés, öltözködés iránt,
• nem, vagy nehezen lehet utánzásra rávenni,

akkor ezt ajánlott a védőnő, gyermekorvos felé jelezni, illetve fejlesztő szakember segítségét kérni.