Nyuszik és bárányok mi más lehetne a téma húsvét havában. Kint minden csupa zöld és virágos, napsütéses és szeles. Egyszer melegünk van egyszer jól elázunk és borzongunk. Ha eleget ugráltunk a pocsolyában és már megszárítkoztunk jöhet a mondóka, vers és mese.
Fogadják szeretettel válogatásunkat!
Mondóka ajánló
Kép: mora.hu
Népi mondóka
„Bari, bari, bárány, kis korsó,
Ferike hasa nagy hordó,
bú bele, Jankó, ott lesz jó,
ott lesz a vendégfogadó. “
Ezt a mondókát ebből a kötetből választottuk: J. Kovács Judit: Kerekítő 4. -Ölbéli játékok, mondókák 61. old. , Móra Kiadó
Vers ajánló – Kortárs vers
Kép: bookline.hu
Csukás István
Nyuszi- mese (részlet)
„Nyuszi, nyuszi vígan játszik,
csak a két nagy füle látszik.
Hajnal óta ugrál sorba
rekettyébe, sombokorba.
Estére már nem bokázik,
iheg-liheg, lassan mászik, ……”
Ezt a verset ebből a kötetből választottuk: Gróh Ilona: Jöjj ki, napocska! Kolibri Kiadó 2018, 111. old.
Mese ajánló
Kép: libri.hu
Jörg Mühle
Kisnyuszi bibis lesz (részlet)
„Aú! Kisnyuszi elesett!
Reméljük, semmi baja! Nézzük csak meg közelebbről!
Ó, jaj! Lehorzsolta a karját. Ez bizony fáj.
Ha háromszor ráfújunk, az biztosan segít!
Még vérzik is!
Ajjaj! Tennünk kell valamit!
Szükségünk van egy ragtapaszra!
Itt is van egy:
Kérlek, ragaszd rá!
Így, nagyszerű!
Mondjunk el egy varázsigét is,
az sosem árt:
Gyógyulj, gyógyulj, horzsolás, Múlj el, múlj el, zokogás!…”
Ezt a mesét ebből a kötetből választottuk: Jörg Mühle: Kisnyuszi Bibis lesz, Pagony Kiadó 2022
Felnőtteknek is írtak 3. rész – Szabó Lőrinc
Írók, költők akik minden korosztályt elbűvölhetnek
Kép: Szabó Lőrinc
(Rippl-Rónai József pasztellrajza, 1923)
Forrás: hu.wikipedia.org
Szabó Lőrinc (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.)
„Budapesten lettem ember, Debrecenben voltam diák, Balassagyarmaton kezdtem az elemit. Mindhárom városnak nagyon fontos a szerepe az életemben. Sokkal fontosabb, mint Miskolcé, amelynek szülötte vagyok és amelyhez, sajnos, alig köt valami emlék.”*1
Valóban puszta adat, hogy a költő 1900. március 31-én született Miskolcon. Viszont gyermekéveinek képei fölött annál kevésbé futhatunk át megállás nélkül, mert Szabó Lőrinc maga hangoztatta az angol „tavi” költő, Wordsworth nyomán ismételten is, hogy a gyermek a felnőtt apja.
Második gyermekként látta meg a napvilágot egy osztályából kiszakadt kisnemesi családban. Apja, Lőrinc, aki a „gáborjáni” előnévből a G.-t illesztette neve elé, mozdonyvezetőként kereste kenyerét. Deklasszált társadalmi helyzete tette komorrá, s ezt környezete is megérezte. Apámtól féltem. Anyám szeretett – olvassuk a Tücsökzenében, a költő verses önéletrajzában. (…)
*Szabó Lőrinc: Egy eltűnt városban. Új Idők 1943/15. 421.
Forrás:
https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/szabo-lorinc
https://reader.dia.hu/document/Raba_Gyorgy-Szabo_Lorinc-1008
Kép: mora.hu
Szabó Lőrinc
Lóci verset ír (részlet)
“Ünnep előtt volt. Kint a kertben
húsvéti bárány bégetett,
most borult virágba az alma,
a barackfa már vetkezett,
én meg épp versbe igyekeztem
fogni életet és halált,
mikor egyszerre nyílt az ajtó,
jött Lóci és elémbe állt
s megszólalt: – Apu, verset írtam!
– De hisz még nem tudsz írni, te!
– Nem is írtam, csak kigondoltam.
– No, halljuk. – Hát figyelj ide, –
szólt Lóci, azzal nekikezdett
s két sorban elmondta a verset:
„Az életet adja, adja,
egyszerre csak abbahagyja.”
Én nagyot néztem: – Ki? Kiről szól
a versed? Ennyi az egész?
– Hát az istenről, az a címe! –
magyarázta a gyerek; és:
– Nem kéne még valami hozzá?
kérdeztem én kiváncsian.
– Nem hát, – felelt ő, – ez az élet,
ebben már minden benne van.
(…)”
Ezt a verset ebből a kötetből választottuk: Szabó Lőrinc: Szél hozott, 68. o.; Móra Könyvkiadó, 2016
Kép: pixabay
Keressék a nyomtatásban megjelenő verziót a bölcsődék irodalmi polcain sok-sok kreatív ötlettel és programajánlóval!
Jó szórakozást, hasznos családi időtöltést kívánunk!
Vigyázzunk egymásra és a körülöttünk élőkre!
