A bölcsődei élet megkezdése mind a gyermekek, mind a szülők számára nehéz időszak.
A kisgyermekek ekkor a megszokott, biztonságot nyújtó, védett családi környezetükből átkerülnek egy számukra addig ismeretlen, új környezetbe. A szülőkről történő leválás, ezzel egyidejűleg a megváltozott életritmus és a beilleszkedés alkalmazkodást igényel. Ezek együttesen jelentős hatást gyakorolnak a gyermekek lelki állapotára, pszichés jóllétére. A fejlődésükben átmenetileg előfordulhatnak kisebb megtorpanások, visszalépések.
Néhány példa:
- Egy kisgyermek, aki szülője mellett nyitottan és szabadon fedezte fel az őt körülvevő világot, hirtelen sokkal bújósabbá, esetleg nyűgösebbé válik, nehezebben válik el a szülőktől, jobban igényli azok közelségét.
- Egy korábban a szülőkkel folyton játékot kezdeményező gyermek, váratlanul közömbösnek, érdektelennek, esetleg elutasítónak tűnik az eddigi kedvelt tevékenységekkel kapcsolatban.
- Egy napközben már pelenkamentes gyermek esetleg újra igényelni kezdi a pelust, és nem csupán alváshoz.
A beszoktatási időszak során alkalmanként ezek ellenkezője is megfigyelhető a gyermekeknél. Úgy tűnik, hogy gyorsan és könnyedén alkalmazkodnak az új körülményekhez, vidáman, önfeledten tevékenykednek a bölcsődében. Azonban pár hét elteltével viselkedésükben a fentebb felsoroltakhoz hasonló változás figyelhető meg. Ennek hátterében jellemzően az áll, hogy az újdonság élménye alábbhagy, a kisgyermekekben pedig tudatosul a helyzet végleges volta.
Mindezek természetes velejárói a beszoktatásnak. Valamennyi kisgyermek egyedi, jelentős egyéni eltérések mutatkozhatnak mind az adott viselkedés megjelenésben, intenzitásában, idői lefutásában.
Hogyan tehetjük könnyebbé az átmeneti időszakot?
Ez az átmeneti időszak segítő odafordulás, megértés és türelem mellett, jellemzően legkésőbb egy-két hónapon belül rendeződik.
Ezt az alkalmazkodási folyamatot, adaptációt a szülők tovább segíthetik azzal, ha a bölcsődei beszoktatást pár hónappal megelőzően a gyermek otthoni napirendjét elkezdik közelíteni a bölcsődei napirendhez. Továbbá a gyermek szorongását csökkentheti és a beszokását segítheti, ha rendelkezik egy úgynevezett „átmeneti tárggyal” egy plüssállattal, takaróval, amihez nagyon ragaszkodik, és amely biztonságérzetet nyújthat a számára amikor a szülők nem lehetnek vele.
A családlátogatás segítheti a bölcsődei életre történő felkészülést
Számunkra nagyon fontos, hogy mindebben, így az adaptáció során is, segítséget nyújtsunk a családoknak, ezért lényegesnek tartjuk a szülővel történő fokozatos beszoktatást. Ha egy új, számunkra ismeretlen környezetbe kerülünk és oda egy ismerős kísér el minket, csökken az ezzel szembeni szorongásunk, félelmünk.
Ez a tapasztalat, megfigyelés a kisgyermekek életében különösen jelentős. A szülő jelenléte megkönnyíti a gyermek számára az elválás nehézségeinek feldolgozását, és a szülőnek is könnyebb ránk bíznia legféltettebb kincsét, gyermekét, ha megismeri a bölcsőde napirendjét, a szokásokat és a gyermekkel foglalkozó kisgyermeknevelőket is.
A bölcsődei életre történő felkészülést segítheti továbbá a beszoktatást megelőző családlátogatás is. A kisgyermeknevelőink saját, természetes környezetükben találkozhatnak és ismerkedhetnek a kisgyermekekkel és a család mindennapi életével. A gyermekek otthoni környezetben természetesen viselkednek. A pedagógus kollégáink benyomásai segítenek abban, hogy a gyermek egyéniségéhez szabott nevelési – gondozási módszereket alkalmazzanak a beszoktatás alatt és azt követően is.
A családlátogatás, mind a szülőknek mind a kisgyermeknevelőknek hasznos információcserére ad lehetőséget, és hozzájárul a partneri kapcsolat kialakításához család és intézmény között.
A családok a beszoktatás menetéről részletesebb, írásos tájékoztatót az intézményben kaphatnak a beszoktatás megkezdése előtt a bölcsődék vezetőitől.
Készítették:
Földiné Nagy Andrea (szaktanácsadó)
Szabó Krisztina Brigitta (bölcsődepszichológus)
Fotók: burst.shopify.com
