Fejlődésben a legnagyobbak 9. rész – minden amit a bölcsis korosztályról* tudni érdemes

9. rész – 2 évestől 2,5 éves korig

Látás, hallás

A látási észlelés és figyelem fejlődik leglátványosabban ebben a korszakban, és a kicsik figyelme nemcsak a tárgy vagy a kép egészére, hanem a részekre, apróbb elemekre irányul, azokat böngészi, és figyelmesen, hosszan nézegeti a tárgyak vagy a képek részleteit.

A hallási figyelem és észlelés finomodik ebben a korszakban, mely a beszéd megindulásában is megfigyelhető. A szavak megjelenése a biztosíték arra, hogy a gyermek hallja a beszédet, és a beszédhangokat is meg tudja különböztetni. Érdemes azonban arra odafigyelni, ha a gyermek nagyon hangosan követeli a zenét, vagy a mélyen, ritmusosan zengő dalokra (az ún. „tuc-tuc” zenére) figyel csak fel. Gyanús, ha csak a vibráló, rezgést keltő hangerő vagy hangzás kelti fel az érdeklődését. Arra is figyeljünk fel, ha gyermekünk leginkább csak a mély és erős férfihangra hallgat. A szavak indulásakor pedig az lehet az enyhe fokú hallássérülés jele, ha a kicsi hangja mélyebb fekvésű, kevesebb a zöngés hangja (pl. b, v, d, z) beszéde kicsit orrhangzós (szokatlanul ejti az m, n hangokat). Ilyen esetekben feltétlenül keressünk fel egy fül-orr- gégész szakorvost!

Nagymozgások

A nagymozgások fejlődését tekintve két és fél, hároméves korra alakul ki a váltott lábas lépcsőzés, amikor már nem zár egyik lábával a másik mellé, hanem mindegyik lépésnél másik fokra lép. Felfelé hamarabb tanulják meg ezt a lépéstechnikát, és a korlátot/falat is hamarabb elengedik.

A két- és hároméves kor közötti időszak a futás, az ugrás és a fel-le mászás időszaka. Mindhárom mozgásforma kialakulása kétéves korra tehető, de igazán kiteljesedni a gyermek hároméves születésnapja felé közeledve fog.

A testtartás alakulásában fontos tudni, hogy a láb boltozatos szerkezete fokozatosan alakul ki az állás és járás során, végleges formáját csak kisiskoláskorban éri el. Kétéves korig lúdtalpról még nem beszélhetünk. (Viszont a befelé dőlő bokát érdemes orthopéd szakorvosnak megmutatni, esetleg szupinált cipőt vásárolnunk.)

Kétéves kor után már a tudatosabb, irányítottabb mozgástanulás veszi kezdetét. A megfelelő nagyságú mozgástér mellett a minél több eszköz és mozgásos lehetőségek együtt teremtik meg a gyermek számára a fejlődéshez szükséges kihívásokat. A labdával való játék, a játszótéri eszközökön való gyakorlás, fára mászás, kis járművek hajtása, az ugrások változatos gyakorlása fejlesztik tovább a már meglévő mozgásformákat. Emellett fontos az együtt játszás, az ösztönzés és a mintaadás is.

Finommotorika

A finommotorika szintje, és ahogy a tárgyakkal játszanak, nagyban meghatározza gondolkodásuk fejlődését. A kísérletezés cselekvéseikben tovább folyik, de már előre elgondolják, hogy mit fognak létrehozni, akár több lépést is képesek előre megtervezni. A kivitelezés során néha még nehézségekbe ütköznek, nem mindig sikerül megvalósítaniuk, amit kigondoltak. A játszótársak, felnőttek utánzása továbbra is fontos, de már nemcsak közvetlenül akkor képesek tevékenységeket utánozni, amikor megfigyelik azokat, hanem késleltetve is. Ilyenkor új helyzeteken is kipróbálják a látottakat, kísérleteznek, és egyre szélesebb körben építik be játéktevékenységükbe.

A rajzolás egyre kedveltebb tevékenység ebben a korban. Mozdulataik még nem finoman szabályozottak, a ceruzát többnyire a közepén marokra fogják. Pöttyöznek, firkálnak, már nemcsak szabálytalanul, hanem körkörösen is. Egyre inkább figyelnek a papír határára.

Előkerülhetnek a vékony lapú könyvek, újságok is, megtanulnak vigyázni ezekre. Fokozatosan képessé válnak egyet-egyet lapozni. Az esti meseolvasásnál engedjük, hogy felügyeletünk mellett a gyermek maga lapozza a könyet.

Kognitív képességek

A kétéves gyermekek gondolkodásában, kognitív képességeikben is látványos előrelépés történik: észreveszik az azonosságokat, hogy vannak dolgok, amelyek teljesen egyformák, és vannak, amiknek egy-egy tulajdonságuk egyezik. Így ők is elkezdenek csoportokat képezni gyűjtögetéssel, rendezgetéssel. (pl. szín, forma… szerint)

Tevékenységükben egyre inkább megjelennek azok a játékok, amikor úgy tesznek, mint anya a konyhában vagy apa vezetés közben stb. Ez a tevékenységük egyre összetettebb. Ha nincs valódi eszköz, akkor behelyettesítik azokat más tárgyakkal. Ez a „mintha-játék” kezdete.

Figyelemfelkeltő, ha azt tapasztaljuk, hogy a kicsinek minduntalan szüksége van felnőttre, hogy elfoglalja magát, mert egyedül ötlettelenül lődörög, vagy ha a játékokkal csak egyféleképpen játszik, és nem lép túl a tárgyak kizárólag rendeltetésük szerinti használatán. Azzal segíthetünk, ha a rövid, tervezett közös játékok során gyakorlunk vele, de mindenképp legyünk nyitottak gyermekünk kezdeményezéseire, ötleteire is, azokat vigyük tovább, mutassunk meg más lehetőséget is neki. Ha továbbra sem tapasztalunk változást, kérjük ki a védőnőnk, házi gyermekorvosunk véleményét, tanácsát!

Kommunikáció

A kommunikáció területén a szókincs rohamos gyarapodása folytatódik. A távirati stílusú mondatok mellett megjelennek a valódi egyszerű mondatok. A gyerekek egy részénél általában ebben az időszakban, de mindenképpen hároméves korig megjelenik a csak saját magukra vonatkozó személyes névmás, az ’én’ szó használata.

Ebben az életkorban ritkán, de előfordul, hogy a korábban már szavakat mondó gyermek néhány hét leforgása alatt mind kevesebbet beszél, majd egyszer csak szinte eltűnik a beszéd. Amennyiben ezt a visszalépést tapasztaljuk – esetleg azzal együtt, hogy a kisded nem vagy nehezen tud közös figyelmi helyzetekben részt venni, netán nehezen tulajdonít mások cselekvéseinek szándékokat –, akkor haladéktalanul keressünk fel egy korai fejlesztő központot, ha ilyen nincs a környéken, akkor gyermek-ideggyógyászati szakrendelést, ahol ki tudják vizsgálni a visszaesés okát.

Szociális készségek

Egyre jobban ismeri saját testét, egyre biztosabban fejezi ki szükségleteit, érzéseit. A kisdedek ebben a korban válnak szociálisan nyitottá, érdeklődőbbé mások iránt is. Nemcsak a szülők reakcióit figyeli meg és utánozza, hanem a testvérekét, sőt esetleg már a kicsit tágabb környezete jelenségeit is. A játszótéren már nemcsak egyedül játszik, hanem alkalmilag kapcsolatokat is kezdeményez, illetve a mellette játszó társakat is megfigyeli, utánozza, például pontosan olyan homokvárat igyekszik építeni, mint a mellette játszó kisfiú. Játéktárgyait megosztja másokkal.

Amennyiben azt vesszük észre, hogy a gyermek egyáltalán nem kezdeményez kapcsolatokat, ha a kicsi csak velünk vagy a szűk családdal hajlandó kommunikálni, de a rokonokkal, az ismerősökkel, bölcsődei gondozókkal nem, akkor forduljunk szakemberhez tanácsért.

Önállóság

Ebben az időszakban a gyermekek önállósulása az öltözködésben is megnyilvánul, egyre többször próbálkoznak egyedül vetkőzni, öltözködni.

Kétéves kor után a gyermekek egyre inkább figyelnek testük működésére, és olyanok akarnak lenni, mint a nagyok, a felnőttek. Eleinte utólag jelzik, hogy szükségletüket elvégezték, de egyre többször már előre is sikerül szólniuk, és így megpróbálnak a bilibe vagy a vécébe üríteni.

A szobatisztaság nem minden kisgyermek számára egyformán, és nem egy időben alakul ki!

A kisgyermek önállóságának része, hogy étkezés közben is kanalat, villát, poharat használ, mint a nagyok. Ízlésük a kóstolások folyamán alakul. A kóstolások, új ízek megismertetése nagyon fontos az étkezések alkalmával. (Problémát jelezhet, ha étkezési repertoárja beszűkül, bizonyos állagú, színű vagy hőmérsékletű ételeket nem hajlandó fogyasztani. Mindenképp jelezzük a védőnőnek, gyermekorvosnak illetve kérjünk tanácsot fejlesztő szakembertől.)